2015. március 31., kedd

Szabó Zoltán: A tardi helyzet/Cifra nyomorúság

Szabó Zoltán: A tardi helyzet/Cifra nyomorúság


Akadémiai-Kossuth-Magvető, Budapest, 1986


Pitch Black - 22 évente sötétség

Pitch Black


színes, magyarul beszélő, amerikai fantasztikus thriller, 107 perc, 2000

Rendezte: David Twohy


Szereplők: Vin Diesel, Radha Mitchell


Félszáz utassal a fedélzetén hajótörést szenved a távoli galaxis felé tartó űrhajó. Kényszerleszállást hajtanak végre az ismeretlen bolygón, amelyet csak néhányan élnek túl, köztük Riddick, az életfogytiglanra ítélt rab. Azon tanakodnak, hogyan hagyhatnák el a pokoli planétát, ahol három Nap világít az égen. Nem sejtik, hogy minden huszonkettedik évben a bolygót körülvevő három nap együttállása teljes feketeséget idéz elő. És ha eljön a sötétség, felélednek az addig csendben lapuló árnyak, az elhagyott bányák mélyén lakó mutáns, vérszomjas szörnyek.

Juan Goytisolo: Szigeti krónika

Juan Goytisolo: Szigeti krónika

Európa, Budapest, 1964

163 oldal

A Sziget: divatos spanyol fürdőhely a Földközi-tenger partján. Ide érkezik egy fásult fiatalasszony, és pézes idegen turisták, önmaguk elől menekülő spanyol nagypolgárok  közt döbben rá, hogy tartalmatlanná vált az élete. Tombol a dolce vita, folyik az ital, bőg a dzsesssz, össze-vissza szeretkezéssel járja boszorkánytárcát egy hanyatló társadalom, és vele, kénytelen-kelletlen, Claudia, aki maga is elvesztette eszményeit, boldogságát, létjogát. Goytisolo szűkszavú, erőteljes művészete drámai képekbe sűrítette a mai Spanyolország világnézeti, politikai és erkölcsi válságát.

Ahogy leszálltunk, napfényben fürdött a táj. Magunk mögött hagytuk Madrid piszkos, felhős egét, és amint leléptem a betonra, föltettem a napszemüvegemet. Egy fehér sapkás ember lépett hozzám, és mogyorót, amerikai mogyorót meg mandulát kínált. Eszembe jutott, mennyit sétáltam Rafaellel a Gibralfaro dombon, és vettem neki egy zacskóval. A stewardess egy kúszónövényekkel borított lugason át vezetett bennünket. A teraszon tíz-tizenkét idegen tartózkodott; beléptem a váróterembe. Lassanként hozzászoktam a tisztviselők bizalmas hangjához, s amikor meghallottam egy hordár rekedt, szinte borízű, de azért kedves, majdnem nyájas hangú kiáltozását, éreztem, hogy gyorsabban dobog a szívem; rögtön tudtam, olyan pontosan, hogy magam is meglepődtem tőle - s ez a tudat örömmel töltött el -, hogy ismét Málagában vagyok. - Hotel konfor verigud miszisz. Hátrafordultam, és szemügyre vettem. Barna bőrű, csillogó szemű, helybeli emberke volt, olyanféle, aki a nyomukba ered az utcán az asszonyoknak, és bókokat suttog a fülükbe. - Non eszpanszif... Gud. Gud. Mondtam, hogy odavaló vagyok - közelebbről a Peso de la Harina utcába - és nyugodtan beszélhet hozzám spanyolul. Észrevétlenül magam is elővettem régi tájszólásomat, s mulattam rajta, milyen nevetséges és egyben gyámoltalan képet vág.

A. - N., M., R., O., M.

2015. február 28., szombat

Roger Scruton: Iszom, tehát vagyok. Egy filozófus borkalauza


Akadémiai Kiadó, Budapest, 2011
240 oldal
"...a civilizált országokat az különbözteti meg a civilizálatlanoktól, hogy az előbbiekben isznak bort."
Aki átélte már egy(néhány) pohár bor után a bölcsesség ellenállhatatlan kiáradását, az egyet fog érteni Roger Scrutonnal: „A megfelelő időben, a megfelelő helyen és a megfelelő társaságban elfogyasztott bor az elmélkedéshez vezető út és a béke előhírnöke”.
Bár a szerző látszólag módszeres következetességgel vezeti az olvasót kisebb-nagyobb francia és újvilági birtokok, borok és dűlők között, mégsem hagyományos borkalauzt olvasunk. Az orrát magasan hordó borsznobizmust könnyű derűvel kifigurázó rendhagyó könyv nem évjáratokban és divatokban, nem obskúrus íz- illatjegyekben, hanem a hagyományait tisztelő és a természettel együtt élő és ember lelki békéjében találja meg a civilizációval egyidős borkultúra lényegét.
A népszerű angol konzervatív gondolkodó természetesen nem bújik a bőréből, a kötet második részében a bortúra szellemes filozófiai és kultúrtörténeti utazássá alakul. Ne tartson azonban senki elvont okoskodástól. A szerző nem tanít, inkább mesél; óvatos kortyokban kóstolgatjuk a megidézett bölcselők témához illeszkedő gondolatait.
Az Iszom, tehát vagyok Scruton vitathatatlanul legélvezetesebb könyve. Olvasása egy(néhány) pohár bor mellett javasolt.
„Ki gondolta volna, hogy lehet még a borról olyan jó könyvet írni, mint amilyet Roger Scruton most letett az olvasó elé?”

Sara Mills: Language and Sexism


Cambridge University Press, 2008
192 oldal
The issue of sexist language has been hotly debated within feminist circles since the 1960s. Previous books have tended to regard sexism in language as easy to identify and have suggested solutions to overcome and counter sexism. Sara Mills takes a fresh and more critical look at sexism in language, and argues that even in feminist circles it has become a problematic concept. Drawing on conversational and textual data collected over the last ten years, and with reference to recent research carried out in a range of different academic disciplines, Mills suggests that there are two forms of sexism - overt and indirect. Overt sexism is clear and unambiguous, while indirect sexism is based on pragmatics and the meaning and interpretation of utterances. Indirect sexism is extremely common and we therefore need new ways to challenge and analyse its usage in language.

Terry Pratchett: Agyaglábak

Terry Pratchett: Agyaglábak

Delta Vision, Budapest, 2010

440 oldal

EGY PRELUNÁRIS FESZÜLTSÉGGEL KÜZDŐ FARKASEMBER,
EGY KIHÍVÓAN VISELKEDŐ TÖRPE ÉS EGY GÓLEM, AKI A FEJÉBE VETTE,
HOGY INNENTŐL SAJÁT MAGA GONDOLKODIK.
De Vinkó Szilárd nagyságos úr, az Ankh-Morporki Városőrség parancsnoka számára mindez csupán a kezdet…
Árulás illata lebeg a levegőben.
Bűntény történt.
Ám a parancsnoknak nem csupán azt kell kiderítenie, ki tette, de azt is, hogy miképp. Sőt, még azt sem tudja egészen pontosan, hogy mi is az, amit elkövettek. Viszont amint rájön, mik a kérdések, meg akarja majd találni a hozzájuk tartozó válaszokat is.