2013. december 31., kedd

K. - T., M., O., W.

Ausztrália

Australia


színes, magyarul beszélő, amerikai-ausztrál romantikus kalandfilm, 166 perc, 2008 (12)

Rendezte: Baz Luhrmann

Szereplők: Nicole Kidman, Hugh Jakcman, David Wenham


Az 1930-as évek végén Sarah Ashley (Nicole Kidman) férje Ausztráliában próbálja eladni az utolsó birtokukat, egy marhalegelőt. Mivel lassan halad az ügy, az asszony utána utazik a távoli földrészre, hogy kezébe vegye a dolgok intézését. Darwin városában azonban a férje helyett a nyers modorú, durva marhatenyésztő várja, akit mindenki csak Hajcsárnak (Hugh Jackman) nevez. A kegyetlen ügyintéző, Neil Fletcher (David Wenham) összejátszik a marhabáró Carneyvel (Bryan Brown), hogy megszerezzék Sarah földjét. Az asszony a birtok megmentése érdekében kénytelen összefogni a Hajcsárral, ezerötszáz marhát kell átterelniük Észak-Ausztrália kemény vidékén.

http://www.port.hu/ausztralia_australia/pls/w/films.film_page?i_film_id=96804

Tomáš Zmeškal: Az ékírásos szerelmeslevél

Az ékírásos szerelmeslevél


Tyopotex, Budapest, 2013

340 oldal

1915. november 24-én a cseh nyelvész Hrozný professzor bemutatta a világnak a hettita nyelv megfejtését – és éppen ezen a napon született meg Josef Cerný. Az életét követve egyben megismerjük térségünk 20. századi történetét: börtön, kínzás, árulás, erőszak, sértődés, megbocsátás…Az egészet azonban mégsem a keserűség jellemzi, hanem a cseh íróktól megszokott csendes derű. A történelmet sem egyoldalúan ábrázolja,hanem árnyaltan, több nézőpontból, olykor szürreálisan, mégis átélhető módon.A történelmi családregény Csehszlovákiából indul és a mai Csehországba vezet, mozaikszerűen épül fel, más időszakok és távoli helyek tűnnek fel, megismerjük Josef és Kveta szerelmét, házasságát, ott állunk lányuk esküvőjén, és végül az a bizonyos, ékírással írott szerelmeslevél is megtalálja az olvasóját.
A kongói apától és cseh anyától származó prágai Tomáš Zmeškal (1966) író, műfordító és angoltanár. Regénye elnyerte a rangos cseh Josef Škvorecký-díjat (2009) és az Európai Unió irodalmi díját (2011).

http://www.typotex.hu/konyv/tomas_zmeskal_az_ekirasos_szerelmeslevel

A kezdet kezdete

Year One

színes, magyarul beszélő, amerikai vígjáték, 97 perc, 2009
Dolby Digital

Rendezte: Harold Rarnis

Szereplők: Michel Cera, Jack Black, Olivia Wilde

Zed és Oh, a két kőkorszaki szaki nehezen jön ki a törzs többi tagjával. Senki sem rajong a nagyszájú, botcsinálta vadászért és a félénk, szánalmas gyűjtögetőért. Amikor a törzs megunja, hogy eltartsa a két léhűtőt, kiteszik a szűrüket. Zed és Oh vándorútra indul, melynek során akarva-akaratlanul sorsdöntő események részesei lesznek. Miközben bibliai tájakon gyalogolnak, bibliai történetekbe keverednek. Találkoznak Káinnal és Ábellel, Ábrahámmal és Izsákkal, megismerkednek néhány prófétával, Szodomában közerkölcsöt bomlasztanak, és még a rabszolgaságot is megtapasztalják.


http://www.port.hu/a_kezdet_kezdete_year_one/pls/w/films.film_page?i_film_id=

2013. december 8., vasárnap

Mikal Hem: Kezdő diktátorok kézikönyve

Mikal Hem: Kezdő diktátorok kézikönyve


Typotex, Budapest, 2013

256 oldal

Ki nem álmodott még arról, hogy saját országát igazgassa? Az álomból sokkal könnyebben válhat valóság, mint képzelnénk. A Kezdő diktátorok kézikönyve feltárja előttünk az összes olyan trükköt és fogást, melyet az egykori és jelenlegi diktátorok bevetettek, hogy megszerezzék az első helyet és meg is tartsák azt.
Tíz pofon egyszerű lépésben te is megtanulhatod, hogyan kell választásokat nyerni, személyi kultuszt építeni, divatot és építészeti stílusirányzatot teremteni, egyáltalán hogyan kell a luxusban megmártózni, élet-halál ura lenni. Olyan mesterektől tanulhatunk, mint François „Papa Doc” Duvalier, Moammer Kadhafi, Nicolae Ceaușescu, Szaparmurat „Türkménbasi” Nyijazov vagy Robert Mugabe.
Ez a könyv az elmúlt évek legviccesebb politikai szatírája, mely 2012-ben jelent meg Norvégiában, ahol a világon a legerősebb a demokrácia. A szerző a világ legkülöncebb vezetőinek vérfagyasztó és mulatságos történeteivel szórakoztatja az olvasót, s közben gyarapodnak történelmi, politikai ismereteink is.
Mikal Hem az oslói egyetem filozófia szakán szerzett diplomát. Újságíróként és politikai kommentátorként dolgozott a Dagbladet és a Verdens Gang folyóiratoknál. Legfőképp a nemzetközi politika és a nemzetközi kapcsolatok foglalkoztatják. Utazásai során szinte az egész világot bejárta, többször látogatott el afrikai országokba, illetve a volt Szovjetunió területére. Gyermekkorában több évet töltött Zimbabwéban, Robert Mugabe diktátorsága alatt.

http://www.typotex.hu/konyv/mikal_hem_kezdo_diktatorok_kezikonyve

A bukás - Hitler utolsó napjai



DER UNTERGANG

színes, feliratos, német háborús filmdráma, 150 perc, 2004
Rendezte: Oliver Hirschbiegel
Szereplők: Bruno Ganz, Alexandra Maria Lara, Corinna Harfouch, Ulrich Matthes, Juliane Köhler, Heino Ferch, Ulrich Noethen, Götz Otto
Berlin, 1945 április. Egy nép a bukására vár. A főváros utcáin kegyetlen harcok folynak. Hitler a katonai vezetőséggel és néhány hívével elsáncolja magát a vezetőségi bunkerben. A Birodalom helyzete a Vörös Hadsereg előrenyomulásával egyre reménytelenebbé válik. A folyamatos bombázások állandó rettegésben és életveszélyben tartják a város elkeseredett lakosságát.

Miközben az utcákon kétségbeesés tombol, Hitler a Harmadik Birodalom teljes pusztulását a bunker falai között éli át. Jóllehet Berlint már lehetetlen tartani, a Führer tiltakozik a búvóhely elhagyása ellen - Albert Speer építészhez hasonlóan "a színpadon akar lenni, amikor legördül a függöny". Már csak néhány órája maradt, mielőtt közös öngyilkosságuk előtt feleségül veszi Eva Braunt. A vég elkerülhetetlenül közeleg, Hitler mindent az utolsó részletig kidolgoz: miután ő és szeretője meghalt, holttestüket a birodalmi kancellária udvarában fogják elégetni, nehogy a tetemük ellenséges kézre jusson.

Az oroszok feltétel nélküli megadást követelnek, ezért hűséges hívei közül, vezetőjük példáját követve, többen is az önkéntes halált választják a rájuk váró kínkeserves meghurcoltatás helyett. A magát szintén a bunkerben meghúzó Magda Goebbels megmérgezi mind a hat gyermekét, majd férjével együtt véget vet életének. Röviddel ezután Hitler személyi titkárnőjének, a végsőkig kitartó Traudl Jungénak és még néhányaknak az utolsó pillanatban sikerül kimenekülnie a bunkerből, és átjutnak az oroszok ostromgyűrűjén.

http://port.hu/pls/fi/films.film_page?i_film_id=66696

Judit Schalansky: Darwinregény

Judit Schalansky: Darwinregény


Typotex, Budapest, 2013

220 oldal


Milyen gyakran követelték már, hogy szülessék meg végre a fordulat regénye, amely az „endékás” múltat a történelemkönyvek megállapításait meghaladva magyarázza meg. Sok író próbálta megírni ezt a könyvet, vannak azonban olyan szerzők, akik tartózkodnak az ilyesfajta igazságkereséstől, akiket a történetek érdekelnek. Történetek, amelyekben emberek állnak a középpontban. Az NDK náluk szinte csak háttér: nem feledhető, de nem is elengedhetetlen. Ezeknek a szerzőknek a történeteiben az emberiség igazán nagy kérdéseiről van szó. Így van ez Judith Schalansky esetében is, aki 1980-ban az ottani Greifswaldban született. Jelenleg Berlinben él. A Darwinregénnyel elnyerte A legszebb német könyvnek járó díjat és Német Könyvdíjra is jelölték.
„Csak mert léteznek kövületek, azért tudunk egyáltalán a régebbi életről. Ezek a legfontosabb bizonyítékok az evolúció folyamatára, amely a fajok változékonyságáról, közös származásáról, az elképzelhetetlenül hosszú időszakokon át megtett apró lépések rettentő erejéről szóló tan! Bizonyítják azt a tényt, hogy minden élet egymással rokon és semmi sincs egymástól elválasztva, hogy minden összetartozik, még akkor is, ha nem úgy néz ki. Számok, képletek vagy kísérletek nélküli elmélet. Aki megértette, az megértette az életet, megoldotta a világ rejtélyét.”
A regény Elő-Pomerániában, Németország egyik legkevésbé fejlett régiójában játszódik. Inge Lohmark régimódi biológia–testnevelés szakos tanárnő, aki keményen és könyörtelenül tartja óráit, és közben nem veszi észre, hogy sem önmaga, sem a családja, sem a diákjai iránt nincs benne jóérzés, sem szeretet. Képtelen felfogni, hogy miért él Amerikában a lánya, és miért lett strucctenyésztő a férje. A rendszerváltás, a diákhiány, a lakosság elköltözésével fenyegetett régió: mindezek elengedhetetlen rekvizitumai az elbeszélésnek. Inge Lohmark a természet törvényeinek fennmaradásáért küzd, az elérhetetlen elérésére törekszik, ám végül meginog Darwinba vetett hite. 
Schalansky nem a történelemben, nem az NDK-s múltban keresi az okokat. Nem azonosít vétkeseket: egy embert lát, aki nem a környezetétől való elszakadása miatt és nem is a külső körülmények kizárólagos hatására lett az, aki.