2010. október 30., szombat

Ványa bácsi


Írta: Anton Pavlovics Csehov

Rendezte: Marton László

Szereplők: Benedek Miklós, Hámori Gabriella, Bata Éva, Gálffi László, Hegedüs D. Géza

Többszörös jubileumot ünnepel a Vígszínház, amikor műsorra tűzi a Ványa bácsit. Százötven éve született Anton Pavlovics Csehov. A Vígszínház megnyitásával majdnem egyidőben, 1897-ben írta a Ványa bácsit. Kilencven éve színházunkban volt a dráma magyarországi premierje, Hegedűs Gyulával a címszerepben. Negyven éve, Horvai István legendás előadásában Latinovits Zoltán alakította a főszerepet. Csehov a drámaírás és a színházművészet legnagyobb újítói közé tartozik. Utolérhetetlen stílussal és érzékenységgel ábrázolja a lélek legapróbb rezdüléseit, az elfojtott vágyakat és beteljesületlen álmokat, az érdek nélküli szerelmet, az emberi gyarlóságot, önzést, a generációk közti, sokszor kibékíthetetlennek tűnő ellentéteket.
Az előadás díszlettervezője, a világhírű Michael Levine, előző évadunkban a Varázsfuvola bravúros díszletével aratott komoly szakmai elismerést. Marton László, több nagysikerű külföldi bemutató után először rendez Csehov-drámát a Vígszínházban.


http://www.port.hu/pls/th/theatre.directing?i_direct_id=15873&i_topic_id=4&i_city_id=-1&i_county_id=-1&i_cntry_id=44

2010. október 27., szerda

Kövéren szép az élet


Gordos

színes, feliratos, spanyol vígjáték, 110 perc, 2009

Rendezte: Daniel Sánchez Arévalo

Szereplők: Antonio de la Torre, Roberto Enríquez, Verónica Sánchez

Egy fogyókúrás csoportterápián találkozik néhány látszólag hasonló, de közelebbről nézve nagyon is különböző problémával küszködő ember. A csoport vezetője és annak állapotos felesége akár mintapéldája lehetne a tökéletes, egészséges párnak, a néző azonban elbizonytalanodik: ki tudja önerőből megoldani a problémáit? Ki is boldogtalan igazán?

http://port.hu/koveren_szep_az_elet_gordos/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=108666&i_city_id=-1&i_county_id=1

2010. október 25., hétfő

A zenekar látogatása


Bikur Ha-Tizmoret

színes, feliratos, izraeli-francia-amerikai filmdráma, 87 perc, 2007

Rendezte: Eran Kolirin

Szereplők: Sasson Gabai, Ronit Elkabetz, Saleh Bakri, Khalifa Natour, Uri Garvriel

Egy egyiptomi fúvószenekar vendégségbe érkezik Izraelbe, ám hamar kiderül, hogy senki nem várja őket. Útnak indulnak hát az ismeretlenbe, de hamarosan teljesen eltévednek. Egy fiatal zsidó vendéglősnő és családja fogadja be őket éjszakára. Az arab kultúrát terjeszteni érkezett zenészek mind saját vérmérsékltűk szerint dolgozzák fel a történteket, ki szórakozni indul az éjszakába, ki inkább bezárkózna a külvilág elől.

http://port.hu/a_zenekar_latogatasa_bikur_ha-tizmoret/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=95179&i_city_id=3372&i_county_id=1

2010. október 24., vasárnap

Soul Kitchen


színes, feliratos, német vígjáték, 99 perc, 2009

Rendezte: Fatih Akin

Szereplők: Adam Bousdoukos, Udo Kier, Moritz Bleibtreu, Birol Ünel, Gryllus Dorka, Wotan Wilke Möhring

A kocsmatulajdonos Zinos-t balszerencsék sorozata sújtja: barátnője Kínába megy dolgozni, porckorongsérve lesz és lassacskán törzsvendégei is faképnél hagyják. Mindennek tetejébe megjelenik börtönből frissen szabadult testvére, akinek segítségre van szüksége, és egy akadékoskodó adóellenőr is. Zinos minden erejével azon van, hogy Németországot és minden gondját hátrahagyva kövesse barátnőjét Shanghaiba, ám közben a Soul Kitchen a remek ételek és hangulatos koncerteknek köszönhetően egyre népszerűbbé válik.

http://port.hu/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=105611

2010. október 23., szombat

Danilo Kiš: A holtak enciklopédiája


Európa Könyvkiadó, Budapest, 1990
200 oldal

A kitűnő szerb író külföldön is nagy sikert aratott elbeszélésfüzérének vezérmotívuma a halál, valamint a nép és a zsarnok viszonya. A zsarnok lehet maga az Isten, vagy a politikusok, illetve egy eszme vagy eszmeáramlat is, melynek segítségével másokon uralkodni lehet. A címadó elbeszélés valóságos szituációból indul ki, s ezt fejleszti azután borgesi labirintussá. A kötet egyik legszebb darabja A vörös Lenin-bélyegek. A sztálinista időkbe ágyazódik bele egy gyönyörű és iszonytató szerelmi történet. Le tudja-e győzni a szerelem a hatalmi önkényt és a halált? A "farkas időkben" maga a szerelem is megtébolyodik, a halálra nyílik...

http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=a-holtak-enciklopediaja&ID=153657
---------------------

"Én nem vagyok apostol - feleli Simon -, én közületek való vagyok."

"A nép már hozzászokott mindenféle csavargóhoz, aki a szélrózsa minden irányából, leginkább keletről jött, ki egymagában, ki másodmagával, ki pedig csapatostól, a híveivel."

"S valamennyien Isten fiainak és Isten Fia fiainak mondták magukat. Örök életet és üdvösséget ígértek egy kupa sörért, amikor pedig a nép, harapós kutyákat uszítva rájuk, előzte őket, örök elkárhozással, a gyehennával fenyegetőztek, ahol a test lassú tűzön pörkölődik, akár a nyársra húzott bárány."

"Ebben az időben bukkant fel tehát Simon mágus.
Azt hirdette, hogy az apostolok Istene zsarnok, egy zsarnok pedig nem lehet értelmese ember Istene."

"Mert ha az a fekete sziluett, amely az égi magasságokban, a felhők közelében járt, valóban Simon, akkor az Ő csodái meg a keresztény hit igazsága csupán egyik igazsága ennek a világnak, s nem az egyetlen; akkor a világ titok marad, akkor a hit csalás, akkor az ő életének sincs többé biztos támasza, akkor az ember a titkok titka, akkor a világ és a teremtés egysége rejtély marad."

"Ez is az ő tanításának igazát bizonyítja. Az emberélet csupa bukás és pokol, a világ pedig a zsarnok kezében van."

"- A lélek az alfa és az omega- fejtette ki Péter. - Jó az, ami Istennek tetsző.
- A tett nem önmagában jó vagy rossz - vetette ellen Simon. - Az erkölcs az embertől, nem Istentől ered."

"- Igen - folytatta Péter. - A csodatevés a mestersége, és...
- Azt hittem, az asztalosság a mestersége - mondta Simon.
- Meg a könyörületesség - mondta Péter."

[Simon, a mágus]

" [...] Marietta nem volt sem Háziasszony, sem Kézimunkázó, sem Egyetemista Lány, sem Apácanövendék, neki nem volt szüksége erre a bonyolult és keserves munkával betanult szerepre; ő, a maga egyedülálló, utánozhatatlan módján, egyszerűen kikötői kurva volt.
- Szerette és segítette a világ minden kikötőjének tengerészeit - ordítja Bandura (mint valami népgyűlésen) a nyitott sír fölött -, bőrszínre, fajra vagy vallásra való tekintet nélkül! Kicsiny, de szép keblére (mint Napóleon Bonaparte, a gonosztettek császára mondta) megannyi sorstársunk: New York-i tengerészek izzadt, fekete melle, malájok szőrtelen sárga melle, hamburgi dokkmunkások medvemancsai és az Albert-csatorna révkalauzainak tetovált melle borult. Az ő liliom nyakába, az emberek egyetemes testvériségének bélyege gyanánt, egyaránt nyomódott máltai kereszt és krisztusi feszület, Salamon csillaga és orosz ikon, talizmánként viselt cápafog és mandragóragyökér, gyenge húsú két combja között pedig özönével folyt a forró sperma, s torkollt bele meleg vaginájába, minden tengerésznek ebbe a mindenkori anyakikötőjébe, minden folyó végső torkolatába..."

"- Ne félj - mondja Bandura. - Nincs az a jó házból való kisasszony, akit olyan őszintén meggyászoltak volna, mint őt. De olyan sincs, akinek ilyen temetést rendeztek."

[Végtisztesség]

"Ez tehát, gondoltam magamban, a híres Holtak enciklopédiája! Eredetileg afféle réges-régi könyvnek, kódexfélének, valami olyasminek képzeltem, mint amilyen a tibeti Halottak könyve, vagy a Kabbala, vagy a Szentek élete."

"A holtak enciklopédiája egy szekta vagy vallásfelekezet műve, amely demokratikus programelvei között hirdette meg - nyilván valamelyik bibliai tétel hatására - a holtak egyenlőségét azzal a szándékkal, hogy jóvátegye az emberi igazságtalanságot, és minden istenteremtményének egyenlő hely jusson az örökkévalóságban."

"A történelem, a Halottak könyve szerint, emberi sorsok, mulandó történések összessége. Ezért minden lépést, minden gondolatot, minden leheletet, ha valami hatása van, följegyez: lajstromba vesz minden magaslati pontot, minden lapát sarat, minden mozdulatot, amely akár egy téglát is elmozdított a romokból."

"A holtak enciklopédiája azonban nem csupán az anyagi javakkal gondol, ez nem kettős könyvelés vagy leltári könyv, nem is névjegyzék, mint a Királyok könyve vagy A teremtés könyve, noha az is; ebben szó esik az ember lelkiállapotáról is, hogyan tekint a világra, az Istenre, szó van a túlvilág létezésével kapcsolatos kételyeiről, erkölcsi felfogásáról. De ami legnagyobb csodálattal tölt el, az a külső és belső világnak az az egysége, az a ragaszkodás az anyagi világ tényeihez, amelyeket aztán logikus kapcsolatba hoz az emberrel, azzal, amit léleknek nevezünk."

[A holtak enciklopédiája]

"Ó, ki tudja, hol a határ az álom és a valóság, a nappal és az éjszaka, az éjszaka és a pirkadat, az emlékezés és a káprázat között?
Ki tudja, hol a mezsgyekő az álom és a halál között?
Ki tudja, ó, Uram, hol a mezsgyekő és a pontos határ a jelen, a múlt és a jövendő között?"

[Az epheszoszi hétalvók legendája]

"Benedek uram kérdőn néz a gyermek anyjára.
- Azt mondja, a zsebtükörben látta őket. Valamennyiüket - azt mondja - lemészárolták. Hiszen kegyelmed is látja, milyen állapotban van.
- Még hogy a zsebtükörben? - álmélkodott a bíró."

"A történet vége ugyan e föntebb nevezett Aradi Napló 1858-ik évfolyamában található, melynek - minden kétséget kizáróan - Benedek uram is, Brenner úr is, rendszeres olvasója volt, ekképpen értesülvén eljegyzésekről, halálesetekről, erdőtüzekről és erdei útonállókról, a tüzelőfa-, a bőr- és a gabonaárakról."

[A varázstükör]

"[...] a Teljesség és a Teljesség Látszata között, erkölcsi értelemben, nehéz határozott különbséget tenni. 'Ez annak sem sikerült mindig, akit Mesternek hívtak - állapítja meg Frankel. - Miközben a mélység fölé hajolt, maga sem tudott ellenállni annak a hiú kedvtelésnek, hogy a szakadékot megkísérelje Értelemmel kitölteni.' Ebből egy olyan újabb tanulság következik, amely már-már szállóigeként azt sugallja, hogy veszélyes a mások üressége fölé hajolni pusztán azért, hogy - akár a kút fenekén - magunkat lássuk meg benne; mert ez is hiúság. Hiúságok hiúsága."

[A Mester és a tanítvány története]

"A történelmet a győztesek írják. A szájhagyományt a nép teremti. Az írók fantáziálnak. Bizonyos csak a halál."

[Dicső halál meghalni a honért]

"Megjegyzendő, hogy a rossz ösztönű emberek többségben vannak a jó ösztönűek felett; ezért a fölöttük való uralkodásban jobb eredmények érhetők el erőszakkal és rémuralommal, mint akadémiai vitákkal. Minden ember hatalomra vágyik, mindenki diktátor szeretne lenni, ha csak tehetné, s ritka az az ember, aki nem volna kész feláldozni mindenki jólétét a saját jólétéért."

"A mi jogunk forrása az erő. A jog olyan fogalom, mely rengeteg felelősséggel jár, de amelyet semmi sem bizonyít. Hol kezdődik a jog? Hol végződik?"

"A politikának semmi köze az erkölcshöz. Az államférfinak, aki erkölcsösen kormányoz, nincs politikai érzéke, és ezért nincs helye az állam élén..."

"Az eredmények szentesítik az eszközt. Terveinkben ezért ne azzal törődjünk, mi a jó és erkölcsös, hanem arra, hogy mi a szükséges és hasznos."

[Királyok és bolondok könyve]

"Ami volt - volt. A múlt bennünk él kitörölhetetlenül."

"A sors kegyeltje voltam, uram, és semmiféle kárpótlásra nem tartok igényt."

[A vörös Lenin-bélyegek]

"Az ebben a könyvben olvasható történetek mindegyike többé-kevésbé egy téma, egyetlen metafizikainak nevezhető téma jegyében fogant; a halál, már a Gilgames-eposztól kezdve, az irodalom egyik állandóan visszatérő témája."

[Post scriptum]

---------------------------------

Danilo Kiš jelen írásai igazi csemegét kínálnak mindazok számára, akik a hatalomról és a halálról szeretnének morfondírozni kicsit - de ezt azért nem feltétlenül egy szigorú, gyászos, fekete világban, hanem inkább egy irodalmi szempontból kiváló, alkalmanként még akár vicces és komikus környezetben szeretnék megtenni.
Időben, térben, társadalmi pozíciók tekintetében is ide-oda ugrálnunk a kis elbeszéléseket olvasva, még a XX. század elejének Magyarországára is ellátogatunk, a téma azonban végig ugyanaz.
Ne hátráljunk meg tehát Danilo Kiš elbeszéléskötetétől; a halál és a hatalom tárgyalása is lehet élvezetes olvasmány, garancia erre maga a szerző: hiszen nem akármilyen világba pillanthatunk be annak az írónak a szemével, aki magyar-zsidó Kiss Dánielként születik Szabadkán, s Danilo Kiš világhírű szerb íróként hal meg Párizsban.

2010. október 21., csütörtök

John Barth: Az út vége

Kalligram Könyvkiadó, 2005

292 oldal

A kortárs amerikai próza egyik legeredetibb alkotójának második regénye kegyetlen, abszurd történet. A főszereplő, Jacob Horner akár a legártatlanabb kérdésekben is képtelen arra, hogy döntsön, hogy válasszon a felmerülő lehetőségek közül. Ezért az orvosa által ajánlott módszer, a mitoterápia alapján különböző szerepeket választ magának. A cselekvést lehetetlenné tevő határozatlansága ellenére - vagy éppen azért - egy szerelmi háromszög részévé válik. Joe Morgan, a rivális, a személyiség integritásának, az akarat erejének szószólója. Így válik a tragédiába torkolló szerelmi történet igazi tétjévé az "én" modern/posztmodern problematikája.

http://bookline.hu/product/home!execute.action?id=35000&type=22&_v=Barth_John_Az_ut_vege

-----------------


„A nyelvtanári pályát kezelőorvosom tanácsára választottam…”

„… gyógymódjaim eljutottak a mitoterápiáig: - ugyanaz az élet akárhány történetben megfogalmazható, párhuzamosan, koncentrikusan, metszőlegesen vagy ahogy tetszik.”

„ – Késett? – kiáltott fel dr. Schott. – De, fiam, hiszen huszonnégy órával hamarabb jött. Ma még csak hétfő van!”

„Az ember kezébe vesz egy fiút: értelmes kis fickó, eleven, ezt első pillantásra látni, de sohasem kellett gondolkodnia, sohasem élt olyan környezetben, ahol a szellemi tevékenység éppoly magától értetődő, mint az evés vagy az alvás.”

„Joe Morgan szemmel láthatóan azok közé tartozott, akik toronyiránt haladnak a céljuk felé, saját példájukkal is bizonyítva, hogy az utat kell oda építeni, ahol az emberek járnak, nem pedig az embereket terelni oda, ahol az út vezet. Lehet, persze, hogy ezt egy történész megengedheti magának, de ha a leíró nyelvtan hálójába akadna, ő is csak úgy tátogna, mint a partra vetett hal.”

„Kiderült, hogy nagyon értelmes, és ha történetesen én vagyok a férje, büszke lehettem volna rá, hogy a feleségem negyvenéves korában még ilyen jól konzervált és ilyen szellemes. De nem voltam a férje, s ezért ezeket a tényeket nem vehettem tekintetbe: valójában nem volt más, csak egy negyvenes nő, akit úgy szedtem fel, s ezt a besorolást csak a legkivételesebb kedvesség és báj ellensúlyozhatta volna.”

Két angoltanár egymás között igazán ne szarakodjon, jelentettem ki magamban, s minden teketória nélkül jelentőségteljesen meghúztam a nő strandruháján a cipzárat.”

„- Holnap semmilyen időjárás nem lesz.

- Micsoda?

- Jól hallotta. Semmilyen időjárás nem lesz holnap. Minden műszer ezt jelezte. Egyáltalán nem lesz időjárás.”

„A lényeg az, hogy ha az ember egyszer belátja, hogy a házasság értéke nem feltétlen, meg kell szabnia, hogy az ő számára milyen feltételek mellett jelent értéket.”

„…valahol a sor legvégén ott a végső cél, mely minden láncszemnek megadja a maga viszonylagos értékét, de ez a végső cél nem indokolható mentálisan, ha nem léteznek abszolút értékek. Ezek a végső célok lehetnek teljesen személytelenek, mint a „közjó”, vagy személyesek, mint az, hogy az ember komolyan veszi a feleségét. De ha az ember egyáltalán védelmezni akarja ezeket a célokat, azt hiszem, mindkét esetben szubjektívnek kell őket tekinteni. Logikailag, persze, akkor sem indokolhatók; ezek egyszerűen pszichológiai adottságok, és különbözőek mindenkiben. A négy dolog, ami a legkevésbé sem hat meg […]: - az egység, a harmónia, az örökkévalóság és az egyetemes érvény. Az én etikám szerint a legtöbb, amit az ember tehet, hogy a saját elvei szerint helyesen cselekszik, még arra sincsen általános érvényű tétel, hogy ezeket az elveket meg kell védelmeznie, s még kevésbé van arra, hogy elveit másokkal el kell fogadtatnia: az egyetlen, amit tehet, hogy ezek szerint az elvek szerint él, nincs más lehetőség. Ugyanakkor számítania kell arra, hogy összeütközésbe kerül más emberekkel vagy intézményekkel, akiknek szintén igazuk van a saját szempontjukból, jóllehet ezek a szempontok nem azonosak az ő szempontjaival.”

„Hiszen nincs jogom elvárni akár tőled, akár mástól, hogy bármit is elfogadj, amit teszek vagy mondok, bár mindig minden tettemet és szavamat meg tudom indokolni. Semmi értelme a mentegetőzésnek, hiszen semmi sem védelmezhető a végsőkig. Viszont megvan a lehetőség, hogy az ember összefüggő rendszer szerint cselekedjék; képes oly módon cselekedni, hogy meg is tudja indokolni, ha éppen akarja.”

„Az ember akaratának egyetlen megbízható jele az, amit tesz, vagy múlt időben: amit az ember tett, azt akarta tenni.”

„Valójában semmi sem érdekelt, sohasem gondolkoztam semmin, tenni sem akartam soha semmit, még csak nem is voltam oda magamtól.”

„Az egész világ egy nagy szar, és semmi értelme az egésznek – mondta. – Alig van benn egypár dolog, aminek értéke lenne a számomra…”

„Először is fel kell tennünk, hogy minden egyes ember személyisége valóban különleges. De abból, hogy egy dolog különleges, következik-e mindjárt, hogy értékes is?”

„… Rennie vonzereje a számomra abban rejlett, hogy ő volt az ismeretségemből az egyetlen nő, ha ugyan nem az egyetlen emberi lény, aki mélyen önmagába nézett, és egyáltalán nem talált semmit.”

„Valóban a legnagyobb méltánytalanság meglesni valakit, aki azt hiszi, hogy egyedül van.”

„ – Gyakran megesik ez magával, fiatalember?”

„- Igen, doktor úr.

- Ezt miért mondja? – kérdezte a Doktor.

- Mit miért mondok?

- Azt, hogy „Igen, doktor úr”. Miért mondja, hogy „Igen, doktor úr”?

- Ó, hát csak tudomásul vettem, amit az előbb mondott.

- Tudomásul vette, hogy úgy igaz, ahogyan mondtam, vagy csak a tényt vette tudomásul, hogy elmondtam?

- Hát – hebegtem zavartan -, azt nem is tudom, doktor úr.”

„Megtanultam, hogy van tápterápia, gyógyszerterápia, műtétterápia, mozgásterápia, tanterápia, beszédterápia, szexuálterápia, agapoterápia, hivatás- és hobbiterápia, erény- és bűnterápia, teoterápia és ateoterápia, majd később, hogy van mitoterápia, filozofikoterápia, literaturoterápia és még sok-sok már terápia, melyeket a legkülönbözőbb kombinációkban és sorrendekben alkalmaznak a betegeken.”

„Az életben – fejtegette – nincsenek lényegüknél fogva fő-és mellékszereplők. E tekintetben valamennyi regény, életrajz és történelemkönyv merő hazugság. Mindenki szükségképpen főhőse a saját élete történetének. A Hamlet-et elő lehetne adni Polonius szempontjából is, csak akkor Poloniusnak, Dánia főkamarásának tragédiája volna a címe.”

„Igen ám, de az ember nemcsak főszereplője a saját élete történetének, hanem magát a történetet is ő találja ki, és ő szabja meg, hogy kinek-kinek melyik mellékszerep jusson. De mivel az ember élete általában nem egyetlen összefüggő cselekményű történet, állandóan újabb és újabb főszerepeket kell kitalálnunk magunknak, s ennek megfelelően újabb és újabb mellékszerepeket kell kiosztanunk a többieknek. Ez általában így van. Ha valaki nap nap után nagyjából mindig ugyanazt a szerepet játssza, az vagy azért van, mert nincsen elég fantáziája, s olyan, mint az a színész, aki csak egyetlen darabban tud játszani, vagy azért, mert olyan érzékeny fantáziája van, hogy élete minden apró kis epizódját egyetlen hatalmas, mindent átfogó cselekmény részeként fogja fel, s ezzel magukat a helyeteket forgatja ki oly módon, hogy ugyanaz a főhőstípus megállhasson valamennyiben. De az ilyen a legritkább.

Az efféle szereposztogatás voltaképpen mítoszteremtés., s ha mindezt azért csinálja az ember, akár tudatosan, akár öntudatlanul, hogy a saját énjét előtérbe helyezze vagy megvédelmezze, - hiszen a mítoszteremtés valószínűleg mindig erre a két célra szolgál -, a az már mitoterápia.”

Azt a bűntudatot és azt az önutálatot, amit én éreztem, már nem lehetett elviselni.”

„- Nem akarod vállalni a felelősséget? – kérdezte Joe hitetlenkedve.”

„- Joe, az ég szerelmére, nagyon jól tudom, hogy aljasság volt tőlem. Nem védelmezem a házasságtörést és a csalást.

- De elkövetted mind a kettőt! Miért tetted?”

„- Amit tudok, megteszem, Joe – mondtam kínosan.

- De egyetlen percre sem vagy hajlandó megfeledkezni önmagadról.”

„- Miért basztad meg Rennie-t?

- Nem tudom.”

„Azt állítod, hogy nem volt semmiféle tudatos indítékod. Sejtelmed sincs semmiféle ösztönös motívumról. Nem akarsz utólagos értelmezést adni. Nincs semmiféle tudatos elemzésed arról, amit Rennie tett. És képtelen vagy visszaemlékezni bármilyen beszélgetésre. Szóval mégis Rennie-vel kell egyetértenem, aki azt állítja, hogy te nem létezel? Mitől ember az ember, ha nem ezektől a dolgoktól?”

Többek közt azt is jónak láttam elhallgatni Joe Morgan elől (mert ha nem hallgatom el, azzal csak újabb rossz pontokat szereztem volna), hogy nekem semmi fáradságomba sem kerül esetenként ugyanarról a dologról egyszerre két teljesen ellentétes, de legalábbis teljesen polarizált véleményt fenntartani, s mindkettőt teljesen egyforma közönnyel szemlélni.”

„Nos, én azt hiszem, hogy te csak unatkozol.”

„… mihelyt egyszer már egy sor társadalmi vagy nyelvtani szabályt megállapítunk, és általánosan elfogadunk mint normát – ami az eszményit jelenti, nem az átlagot -, akkor csak úgy szegheti meg őket az ember, ha egyszersmind tudomásul veszi, hogy emiatt neveletlennek vagy műveletlennek fogják tartani. Nem számít, mennyire dogmatikus vagy értelmetlen az a szabály: azt fogadtuk el. A nyelv esetében azonban más ok is van, amiért még a legostobább szabályt is követnünk kell. Mr. Blakesley, mit jelent a ?

[…]

- Állatot. Négylábú állatot.

- Az equus caballus-t – mondtam helyeslően -: kemény patájú, növényevő emlőst. […] De a szó is csak egy jel. Hang, melyet a torkunkban és a szánkban képzünk, vagy néhány krikszkraksz a táblán. Elvileg, ugye, tetszésünk szerint bármit jelölhetnénk vele. Például, ha maga és én megegyeznénk egymás közt, hogy a azt jelentse, hogy nyelvtankönyv, akkor, ugye, mondhatnánk ilyeneket, hogy: ’Nyissa ki a lovát a huszadik oldalon!’, vagy ’Hozott lovat a mai órára?’ És, ugye, mi ketten tudnánk, hogy miről van szó? […] Természetesen, mi ketten tudnánk. De senki más nem értene bennünket. Ez minden titkosírás alapelve. Mégis: végső soron semmi akadálya sem volna annak, hogy a szó mindig nyelvtankönyvet jelentsen equus caballus helyett: a szavak jelentése leginkább önkényes megállapodáson alapul, általában történelmi véletlen. […] Elvileg megszegheti a szabályt, de gyakorlatilag nem, ha azt akarja, hogy megértsék. Ha valóban azt akarja, hogy megértsék, akkor csak egyetlen módja van ’megszabadulni’ a szabályoktól: olyan tökéletesen el kell sajátítani őket, hogy második természetévé váljanak.”

„Teljesen meg vagytok őrülve – mondtam.”

„A mitoterápia minden ilyesmitől megóvta volna, ha egész idő alatt kitartóan alkalmazza.”

„Túl messzire jutottunk […]. Ki tudna még ezek után is élni a világban?”

-----------------------------
John Barth Az út vége c. könyvének olvasása közben számos tudományterületen kalandozhat el az olvasó gondolata: filozófia, pszichológia, nyelvészet, de - miután a könyvet magányos estéken élvezet igazán olvasni - elalvás előtti rémképeinkben elénk villanhat a filmművészetileg halhatatlan párbeszéd a Cowboy és Adam Kesher között a Mulholland Drive c. remekben (mely filmalkotás természetesen végig szemünk előtt pereg a könyv olvasása során):

Cowboy
: A man's attitude... a man's attitude goes some ways. The way his life will be. Is that somethin' you agree with?
Adam Kesher: Sure.
Cowboy: Now... did you answer cause you thought that's what I wanted to hear, or did you think about what I said and answer cause you truly believe that to be right?
Adam Kesher: I agree with what you said, truthfully.
Cowboy: What'd I say?
Adam Kesher: Uh... that a man's attitude determines, to a large extent, how his life will be.
Cowboy: So since you agree, you must be someone who does not care about the good life.

(Watch video: http://www.youtube.com/watch?v=bKfU5gd7brU)

Szofizmus, terápia, az én megteremtése és megvédése, szerepjáték - ezekről is szól John Barth végletesen tragikus könyve.

Az önmaga meghatározására képtelen főhős, Jacob Horner terápiás jelleggel különböző szerepeket oszt ki magának, ám a nagy szerepjáték közben túl messzire jut: az élet színpadán nem monodráma folyik, hanem egy sokszereplős előadás, melyben - a kiosztott szerepek miatt - a végkifejlet a tragédia felé halad.

Vajon játszadozhat-e saját érdekében az ember mások érzéseivel, adott esetben életével? Hol vannak a határok, melyeket már az ember saját énjének védelmében nem léphet át anélkül, hogy másokat ne sértsen?

Meddig játék minden és honnét kezdődik a véres valóság?

Vajon vannak objektív, mindenkire érvényes univerzálék, olyan egyetemes szabályok, melyeket mindenkinek be kell tartani, vagy mindennek a mértéke az ember és önkényesen saját maga szabja saját mikrokozmoszának játékszabályait, tekintet nélkül másokra?

Ki osztja ránk életünk szerepét, szerepeit? Magunk választjuk őket, vagy egy mások által rendezett színdarabban vagyunk mellék- vagy éppen főszereplők?

Van-e különbség a színész és szerepe közt? Hol a közönség?

Tragédiában vagy komédiában szereplünk? Szereplünk egyáltalán?

És végső soron: hol a határ?

UI: természetesen az, hogy jelen sorok írója és a könyv főszereplője is nyelvtanár, pusztán a véletlen műve.

2010. október 17., vasárnap

Lora

színes, magyar romantikus dráma, 118 perc, 2006

Rendezte: Herendi Gábor

Szereplők: Lucia Brawney, Fekete Ernő, Nagy Péter

Lora, a gyönyörű, érzékeny lány évek óta egyedül él. Élete három évvel ezelőtt vett gyökeres fordulatot, amikor egy balesetben elveszítette a szerelmét, Dávidot. Ekkor megszakította minden fontos kapcsolatát: Bettivel, legjobb barátnőjével és Gerivel, Dávid öccsével sem találkozott azóta. Geri szerette Lorát, de nem akart, vagy nem mert a bátyja és a lány közé állni. Három évvel a tragédia után Lora és Geri útja újra keresztezi egymást. Lora menekül az emlékek elől, míg a fiúban feltámadnak a régi érzések. Idővel egyre közelebb kerülnek egymáshoz.
http://port.hu/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=82904&i_city_id=3372&i_county_id=-1

Egri csillagok


színes, magyar történelmi kalandfilm, 1968

Rendezte: Várkonyi Zoltán

Szereplők: Sinkovits Imre, Kovács István, Venczel Vera, Bárdy György, Bitskey Tibor, Agárdy Gábor, Ruttkai Éva, Gobbi Hilda

Gárdonyi Géza nagyszabású történelmi regénye kötelező irodalom az általános iskolákban. Ebből a remek regényből készült Várkonyi Zoltán monumentális filmalkotása a kor legnagyobb magyar színészeinek a főszereplésével. 1500-as évek, Magyarország. Portyázó török csapatok dúlják fel az országot, rabolnak, fosztogatnak, rabságba hurcolják a magyarokat. Bornemissza Gergely és Cecey Éva gyerekként kerül Jumurdzsák kezébe, aki egy keleti rabszolgapiacon akarja eladni értékes foglyait. A gyerekek megszöknek, ráadásul magukkal viszik a babonás Jumurdzsák talizmánját. A török harcost ezután elhagyja a szerencséje, míg a bátor kisfiú, Bornemissza Péter megtalálja azt. A film története hűen követi a regényt.


http://www.port.hu/pls/fi/films.film_page?i_film_id=515&i_where=1

2010. október 16., szombat

Stefan Kaegi/Rimini Protokoll: Radio Muezzin


Arab nyelven, magyar felirattal

Kairó harmincezer mecsetjének legtöbb müezzinje állami alkalmazott. Sokan közülük vidékről érkeznek a fővárosba, a mecsetben laknak és csak ritkán jutnak el távoli falujukba családjukhoz. Munkájuk része a gondnoki teendők ellátása, az esti takarítás és a mecset bezárása. Énekük betölti Kairó utcáit, felkavarja a háztetők csöndjét, mint valami gigászi hanginstalláció, csodálatos kakofónia. Ennek azonban vége. Az gyiptomi vallásügyi minisztérium elrendelte, hogy 30 válogatott müezzin énekét közvetítsék városszerte az állami rádió segítségével.

A svájci Stefan Kaegi és a német Rimini Protokoll nevét már ismeri a hazai közönség. A társulat 2006-ban mutatkozott be a Budapesti Őszi Fesztiválon a Trafóban (Blaiberg und Sweetheart19), 2009-ben pedig a Tavaszi Fesztivál hívta meg őket ismét Budapestre (Marx: A tőke, I. kötet)

Kaegi, mint eddigi munkáiban, most is történet- és életszálakat gyűjt és fűz össze: ebben a produkcióban négy müezzin áll a nézők elé: a vak Korán tanár, az egykori harckocsizó, a villanyszerelő, aki egy komoly baleset után kezdte memorizálni a Koránt és a testépítő, aki előkelő helyen végzett a Koránfelolvasó világbajnokságon is. A színpadon magukról mesélnek. Vajon ők egy eltűnőben lévő szakma/életmód utolsó képviselői? Mit veszítünk és a változás elkerülhetetlen velejárója-e az idő múlásának? Az előadás nemcsak a müezzinek sorsát ábrázolja, hanem a színház határait is feszegeti, amikor a színpadon megjelenő emberek feladata csupán annyi, hogy „önmaguk” legyenek, saját történeteiket mondják el.

Nem prédikáció - interjú a fidelio.hu-n

Előadók: Abdelmoty Abdelsamia Ali Hindawy, Hussein Gouda Hussein Bdawy, Mansour Abdelsalam Mansour Namous, Mohamed Ali Mahmoud Farag, Sayed Abdellatif Mohamed Hammad
Koncepció és rendezés: Stefan Kaegi (Rimini Protokoll)
Hang: Mahmoud Refat
Videó: Shady George Fakhry (Kairo), Bruno Deville
Dramaturg: Laila Soliman
Színpadkép: Mohamed Shoukry
Fényterv: Sven Nichterlein, Saad Samir Hassan (Kairo)
Rendezőasszisztens / Performance: Dia’Deen Helmy Hamed
Technikai vezető: Sven Nichterlein, Saad Samir Hassan (Kairo)
Video operátor: Bodo Gottschalk
Produkciós menedzser: Katinka Vahle, Juliane Männel, Lana Mustaqh (Kairo)
Turné menedzser: Samah Samir, Mohamed Sleiman
Felirat, fordítás: Ahmed Said, Ebtihal Shedid

A HAU Berlin és az egyiptomi Goethe-Institute közös produkciója.

Koprodukciós partnerek: Athens Festival, Bonlieu Scène nationale Annecy, Festival d’Avignon, steirischer herbst festival (Graz) and Zürcher Theater Spektakel.
Támogatók: Német Szövetségi Kulturális Alap, Pro Helvetia/ Swiss Arts Council Pro Helvetia, Berlin, Főpolgármesteri Hivatal, El Sawy Culturewheel, Kairo.

rimini-protokoll.de

2010. október 12., kedd

Meša Selimović: A dervis és a halál


Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1981, 405 oldal

Szabadság és elnyomás, hatalom és jog, hűség és árulás, bosszú és helytállás: ezek a témák jellemzik Meša Selimović A dervis és a halál című regényét. Művének cselekményét a szerző a múltba vetítette, a török időkbe, a történés színhelye egy boszniai kisváros – a régi Szarajevót sejtjük benne – hősei mohamedán papok, török tisztségviselők, bírók, katonák, polgárok, poroszlók. Hangulatát a Kelet titokzatossága, a mohamedán vallás misztikus bölcsessége, a rejtelmes homályba vesző múlt határozza meg. S habár egy rég eltűnt korszakról szól az író, nyilvánvaló, hogy a mához intézi szavait, mert a helyzetek, melyeket leír, a kérdések, melyekre feleletet keres, az összeütközések, melyeket ábrázol, ma is aktuálisak, a problémák, melyek a regény alakjait gyötrik, a mai embert is izgatják. Az időszerűség és az örök emberi vonások a regény legnagyobb erényei közé tartoznak.
Három irodalmi díjat kapott ezért a művéért Meša Selimović boszniai író: 1966-ban az év legjobb jugoszláv irodalmi alkotásává s legjobb regényévé nyilvánították. A dervis és a halál három kiadást ért meg két év alatt, s már több nyelvre lefordították.

http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=a-dervis-es-a-halal&ID=19248

2010. október 10., vasárnap

Transformers


amerikai sci-fi akciófilm, 143 perc, 2007

Rendezte: Michael Bay

Szereplők: Shia LaBeouf, Megan Fox

Évszázadok óta dúl a háború űrbéli robotok két faja, az Autobotok és az Álcák között, és a harc tétje az univerzum sorsa. Amikor a viszálykodó gépek a Földre érkeznek, csak egy fiatal fiú, Sam Witwicky (Shia LaBeouf), akadályozhatja meg, hogy a gonosz Álcák magukhoz ragadják a hatalmat. Sam átlagos tini, akit leginkább az iskola, a barátai, az autók és a lányok foglalkoztatnak. Addig nem veszi észre, hogy egyedül ő mentheti meg az emberiséget, amíg ő és barátnője, Mikaela (Megan Fox), bele nem csöppennek az Autobotok és az Álcák küzdelmébe. Sam rájön, hogy a világ jövője forog kockán, és megérti, mit jelent a Witwicky család jelszava: "Áldozatok nélkül nincs győzelem!"

http://port.hu/transformers/pls/fi/films.film_page?i_perf_id=13867033&i_topic_id=1

2010. október 9., szombat

Nitin Sawhney, Mitsoura


Electronika és világzene a főszereplő a brit-indiai zenész és a magyar Mitsoura együttes koncertjén.
Nitin Sawhney igazi reneszánsz típusú ember, aki nemcsak több hangszeren játszik, hanem dalokat és zenekari műveket komponál, producerkedik, DJ-ként is fellép. Igazi ismert személyiség a zene, a film, a videójátékok, a tánc és a színház világában. Nyolc
stúdióalbumon van már túl és 40 film zenéjét alkotta, nem beszélve a számtalan TV reklám zenéjéről. Mellesleg TV-ben is szerepel kulturális műsorokban, és a neve szerzőként az írott sajtóban is fellelhető.
Elismert flamencogitáros és jazz-zongorista, műveit a legjobb brit szimfonikus zenekarok játszották, és az igényes zenéiről híres Cirque de Soleil társulatnak is dedikált egy lemezt, Varekai címmel. Zenélt Paul McCartney-val, Anouchka Shankharral, Stinggel, Sinead O' Connorral. És még csak 46 éves... Minthogy stílusát nem lehet kategorizálni, az indiai zenétől a klasszikus zenén át a jazzig és az electronicáig minden belefér, a koncertje minden, csak nem kiszámítható.
Nem áll távol az indiai zene a Mitsoura zenekartól sem, amely a cigányság tradicionális zenei kultúrájából nyitott a mai hangzások felé. Az együttes teljesen egyedi stílusát Miczura Mónika (Mitsou) elképesztő énekhangja és előadói stílusa, illetve a a magyar jazz, electronica és világzene legjobbjai közül jött zenészek összhangja, valamint koncerteken a nélkülözhetetlen videóanimációk adják. Miczura Mónika az Ando Drom zenekarban vált itthon és a világban ismertté mint a roma dalok egyik legjobb előadója. A Mitsourában továbbra sem tér el a gyökerektől, sőt, a modern hangzások segítségével próbálja a roma dallamokat a fiatalabb generációkkal is megszerettetni.

http://www.port.hu/pls/w/event.event_page?i_event_id=1521820&i_event_area_id=11&i_city_id=-1&i_topic_id=&i_county_id=1

2010. október 4., hétfő

Indiana Jones és a kristálykoponya királysága


Indiana Jones and the Kingdom of the Crystal Skull

színes, magyarul beszélő, amerikai kalandfilm, 123 perc, 2008

Rendezte: Stephen Spielberg

Szereplők: Harrison Ford, Karen Allen, Cate Blanchett, Shia LaBeouf

Javában dúl a hidegháború. Indiana Jones tevékenysége is szemet szúr a hatóságoknak, a régészprofesszort ki akarják rúgni az egyetemről. Jones találkozik az ifjú Mutt-tal, aki a segítségével meg akarja szerezni a legendás kincset, Akator kristálykoponyáját. A két kincsvadász Peruba utazik, ám kiderül, hogy a szovjetek személyében vetélytársuk is akad. Az oroszok ugyanis azt hiszik, hogy a koponya segítségével leigázhatják a világot. Csapatukat a jéghideg szépség, Irina Spalko vezeti. Indiana és Mutt meg akarja akadályozni, hogy a varázslatos erejű koponya az ellenség kezébe kerüljön.

http://www.port.hu/indiana_jones_es_a_kristalykoponya_kiralysaga_indiana_jones_and_the_kingdom_of_the_crystal_skull/pls/fi/films.film_page?i_film_id=73047