2009. augusztus 28., péntek

Salman Rushdie: Kelet, Nyugat


Három ciklusban kilenc novellát tartalmaz Rushdie újabb kötete. A novellák ugyan önmagukban is megálló, autonóm alkotások, de együtt jóval gazdagabb üzenetet közvetítenek, mint az egyes művek külön-külön. Kelet és Nyugat önálló arculatát mutatják fel az első és második rész elbeszélései, a két világ szintézisét, együttesét pedig a harmadik. A felosztás, az elrendezés korántsem formális.
Az első ciklus elbeszélései (Rubinnál ritkább a jó tanács; Az ingyenrádió; A Próféta haja szála) az Ezeregyéjszaka, a mágikus realizmus és a modern Kelet világát mutatják fel. Ősi és modern keleti irodalmi formákra játszik rá a szerző, finom stílpasztisokat ad; szereplői az arab és az indiai irodalom klasszikus figuráira emlékeztetnek. Hasonló módon mutatja be az író a Nyugatot is (Yorick; A rubincipellő árverésén; Beteljesedik Kolumbusz Kristóf és Izabella spanyol királynő viszonya); Itt nemcsak a Nyugat nagy történelmi és irodalmi témái, figurái szerepelnek (Hamlettől Grimmig és természetesen Kolumbuszig), de a stílus is mintegy mini irodalomtörténetet ad: Shakespeare-től a sci- fiig vonultatja fel a szerző a Nyugat nagy toposzait, poétikáit. A harmadik ciklusban azután találkozik a két világ, ezúttal elsősorban nem is stilárisan-irodalmilag, hanem a szereplők találkozása, egymással való konfliktusai révén. Mélységes humanizmus, abszolút tolerancia jellemzi a kis kötetet: a két világ találkozásának, egybeolvadásának, ugyanakkor önálló arculatának felvillantása akár remekmívű kiáltványnak is felfogható. De nem csalódik az az olvasó sem, aki külön-külön figyel az egyes novellákra: gazdag, színes, vérbő elbeszéléseket olvashat, amelyekből nem hiányzik a fantasztikum, a szerelem az erotika, a krimiszerű izgalom, sem a hol könnyes, hol fergeteges humor.


http://legeza.oszk.hu/sendpage.php?rec=li2566

2009. augusztus 24., hétfő

Drago Jančar: A gályarab


Ez a lélegzet-elállítóan izgalmas, lenyűgöző sodrású regény a boszorkányperek, eretnekégetések , vad tivornyák és a pestishalál korában, a XVII. században játszódik. Hőse különös, magányos ember, akit szüntelen vágyakozása, nyugtalansága, töprengő természete örökös vándorlásra, az inkvíció elől való menekülésre kényszerít. Perbe fogják, megkínozzák, de csodával határos módon megmenekül. Azután vad ivászatokban, féktelen kicsapongásokban keres feledést. Mikor egyik szeretőjét a német-római császár ágyasává szemelik ki, ráterelődik a figyelem, és újra menekülni kénytelen. Elfogják, és gályarabságra ítélik, de ő a pestiskordonon át újra megszökik...

http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=a-galyarab&func=reszletes&tipus=tema&kezdet=1&darab=50&talalat=12&rendezes=Cim_AZ&temakorID=0&kulcsszo=&sszam=6&ID=32320

2009. augusztus 23., vasárnap

Gyula vitéz télen-nyáron


színes magyar vígjáték, 76 perc, 1970

Rendezte: Bácskai Lauró István

Szereplők: Koncz Gábor, Kállai Ferenc, Őze Lajos, Szirtes Ádám, Verebély Iván

A gunyoros közéleti és médiakritika középpontjában egy tévésorozat áll. A végvári csaták idején játszódó film amatőr főszereplője, a sörgyári melós, Prohászka Feri lángra lobbantja a magyar nők szívét. A sorozat kirobbanó sikert arat, hevíti a magyar öntudatot. Az elharapódzó törökellenes kampány azonban közbelépésre serkenti Bodó főszerkesztőt: Gyula vitézt hűtlenség miatt meg kell ölni. Csakhogy a közönség nem tűri a csúf véget, követeli a folytatást.

http://www.port.hu/gyula_vitez_telen-nyaron/pls/fi/films.film_page?i_film_id=926&i_city_id=3372&i_county_id=-1

2009. augusztus 15., szombat

Öt akadály

De fem benspænd

színes feliratos dán-belga-francia-svájci dokumentum játékfilm, 88 perc, 2003

12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott
Dolby Surround

Rendezte, szereplők: Jorgen Leth, Lars von Trier

Lars von Trier legújabb munkája kapcsán vissza kell mennünk az időben, egész pontosan 1967-be, amikor Jorgen Leth elkészítette a Det perfekte menneske (A tökéletes ember) című filmjét. Az alkotást Lars von Trier - saját bevallása szerint - legalább hússzor látta, majd mikor úgy érezte elég jól ismeri, megkereste Leth-et, és felvetette neki, hogy forgassák le a filmet újra, együtt. Kettejük munkájának eredménye Az öt akadály, amely az újdonságokat kedvelő mozinézőknek egyedülálló élményt tartogat. Leth az eredeti alkotást öt változatban vette fel újra - von Trier minden egyes verzióhoz külön meghatározott elképzeléseit és utasításait követve. A végeredmény igazi filmtörténeti tanulmány: érthetővé válik, hogyan is születik meg egy film.

A dán filmművészetben új fejezetet nyitó Lars von Trier - többek között a Hullámtörés, a Táncos a sötétben és a Dogville - A menedék rendezője - ezúttal dokumentumfilmes rendezőként mutatkozik be.


http://www.port.hu/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=61090&i_city_id=3372&i_county_id=-1

2009. augusztus 14., péntek

Az ötös számú vágóhíd


Slaughterhouse-Five

színes magyarul beszélő amerikai háborús filmdráma, 99 perc, 1972

16 éven aluliak számára nem ajánlott

Rendezte: george Roy Hill

Szereplők: Michael Sacks, Eugene Roche, Ron Leibman, Sharon Gans, Valerie Perrine

Billy Pilgrim közlegény az amerikai középszerűség csetlő-botló megtestesítője. A második világháború idején, a szövetségesek partraszállását követően német hadifogságba esik, és fogolyként éri meg Drezda városának szörnyűséges szőnyegbombázását 1945-ben. Csodával határos módon túléli a poklot, csakúgy, mint néhány évvel később egy repülőgép-szerencsétlenséget is. Ennek traumájából felépülve megkezdi fantasztikus kalandozásait az időben, saját múltjában és jövőjében, amikor jól ápolt "állatkerti lakó" a Tralfmador bolygón.

http://www.port.hu/az_otos_szamu_vagohid_slaughterhouse-five/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=62593

2009. augusztus 13., csütörtök

José Saramago: Minden egyes név


A Nobel-díjas portugál író regénye egyszerre emlékeztet Kafka szörnyű hivatali-bürokratikus labirintus-álmaira, kastélyaira és pereire, valamint egy szuperbonyolultan kiagyalt krimire. Valójában azonban egészen másról van szó. José úr, a regény főhőse túl van már az ötvenedik életévén, ám még mindig csak segédfogalmazó a Népességnyílvántartó Hivatalban, még csak segédhívatali tisztté sem sikerült avanzsálnia. Teljes munkaidejében számára ismeretlen és érdektelen emberek kartotékjait rendezi, érthető tehát, ha van egy perverz szenvedélye: a kezébe került híres emberek kartotékjait hazalopja, lemásolja, és belőiük külön kis "magán" gyűjteményt szervez. Ő maga senki-semmi lévén, e hírességek kartonjain keresztül lesz valakivé. Ám a sors még ebben az ártalmatlan perverzióban is megzavarja. Egyszer, egyetlen egyszer egy nem híres ember, egy nő kartotékját hazaviszi, és rajtaveszt, mert nem tud szabadulni annak adataitól, bár ezek alig árulnak el valamit a nőről, házasságáról és válásáról tudósítják a főhőst, José urat, aki számára - irracionális módon - e kartoték nyitja meg a világot. A kartotékok labirintusából átlép a valóság még sötétebb labirintusaiba: nyomozni kezd a nő után, újabb adatokra éhesen. E nyomozás könnyes-tragikus-groteszk-kacagtató kalandjait beszéli el a regény, amely izgalmas-érdekes olvasmány, de persze jóval több is annál. A lét titkainak, "kartotékainak" feszegetése, élet és dokumentum szembesítése, egymásra vetítése, információ és valóság viszonyának filozofikusan nagyszabású ábrázolása, persze anélkül, hogy a naivabb olvasót ez megzavarná.

http://legeza.oszk.hu/sendpage.php?rec=li1865

2009. augusztus 11., kedd

Erik, a viking


Erik the Viking

színes magyarul beszélő angol vígjáték, 90 perc, 1989


Rendezte: Terry Jones

Szereplők: Tim Robbins, John Cleese, Imogen Stubbs

A Monty Python csapat harcosainak vérbő komédiája a könnyed kacagásra mindig kész nézősereget a történelmi hőskorba vezeti. Az istenek elszunnyadtak, a gonosz vígan üli torát. A dermesztő Fekete Vezér martalócai élén kegyetlenül kizsigereli a Föld didergős népeit. Erik, a viking harcos, aki békés természetével kilóg a sorból, elindul kicsiny csapata élén, hogy Atlantiszból megszerezze a csodakürtöt és ébresztőt fújjon az égieknek. Uticéljához érve azonban elsüllyedhet szégyenében - olyan meglepetés vár rá, amitől szó szerint minden a feje tetejére áll...

http://www.port.hu/pls/fi/films.film_page?i_film_id=8250&i_city_id=3372&i_county_id=-1

Veszprém

A mai Újtelep nevű városrész nyugati részén már az i. e. 5. évezredben nagy kiterjedésű neolitikus település állt. Bár a rómaiak valószínűleg nem telepedtek le a város területén, annak határában, Gyulafirátótnál villát, Balácán pedig Caesariana

néven villagazdaságot hoztak létre.

Veszprém vára az esztergomi és székesfehérvári várakkal együtt egyike volt legkorábbi várainknak, Géza korában már biztosan létezett, de egyes feltevések szerint már a honfoglalás előtt is állt. Bár a hagyomány szerint Veszprém öt dombra épült, valószínűbb, hogy a völgyekben való megtelepedés időben megelőzte a dombok beépülését. A vár és a középkor elején még önálló vár körüli falvak („szegek”) az évszázadok során egyetlen településsé olvadtak össze.

A város neve a szláv bezprem szóból ered, ami köznévként nyelvészek szerint „egyenetlent”, „dimbes-dombost” jelentett, utalva Veszprém természeti adottságaira. Az is lehet azonban, hogy a város neve személynévi eredetű.

Veszprémnek fontos szerepe volt a kereszténység bevezetéséért vívott harcban is, I. István itt győzte le Koppány seregeit. A város az első püspöki székhely az országban (1001-től vagy 1002-től), 1993-tól érseki székhely. Veszprém vármegye volt az egyik legkorábban megszerveződött vármegye. A város kedvenc tartózkodási helye volt I. István feleségének, Gizellának; később évszázadokon át a veszprémi püspökök koronázták meg a magyar királynékat, és viselték a királyné kancellárjának címét.

A tatárjáráskor a vár ellenállt a támadásoknak, és bár 1276-ban és 1380-ban is megrongálódott, mindig kijavították és fejlesztették. Veszprém virágkorát a reneszánsz műveltségű Vetési Albert püspöksége (14581486) jelentette.

A 16. században a városra sötét évtizedek köszöntöttek. A törökkel szemben nem volt képes nagymértékű ellenállásra, így történhetett, hogy 1552 és 1683 között összesen tízszer cserélt gazdát. A vár körüli településrészek elnéptelenedtek, a lakosságot megosztották a reformáció és az ellenreformáció ellentétei. A Rákóczi-szabadságharcban a kurucok mellé álló Veszprémet a Sigbert Heister vezette császári csapatok 1704-ben kegyetlenül feldúlták.

A 18. századot és a 19. század elejét békés fejlődés jellemezte. A város, főleg gabonapiacának köszönhetően, a Közép-Dunántúl kereskedelmi központjává vált, lakossága 2500-ról 14 000 főre emelkedett. Ekkor épült a vár mai épületeinek többsége. A még gyorsabb fejlődés akadálya a városlakóknak a püspökkel szembeni feudális függése volt, ami csak 1870-ben, Veszprém rendezett tanácsú várossá válásával szűnt meg teljesen.

Az első magyarországi vasútvonalak elkerülték a várost. Amikor 1872-ben végre megépülhetett a Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely vonal, a püspök és a város vezetői megakadályozták, hogy az a városon haladjon át, így a vasútállomás Jutasnál, a városközponttól több kilométerre épült meg. Ez a döntés a város fejlődésére nézve súlyos következményekkel járt: Veszprém céhesipara, gabonapiaca hanyatlásnak indult, korábbi kereskedelmi szerepe megszűnt. A gazdasági stagnálást a népességnövekedés megállása is tükrözte.

A fellendülés az 1930-as évekig váratott magára; ekkor a városba számottevő hadiipar települt. 1930-ban Veszprém megkapta a megyei városi címet. A második világháború idején a várost több bombatámadás is érte, a Viadukt középső íve is súlyosan megrongálódott. Az iparosítás, a kutatóintézetek és egyetem telepítésével párhuzamosan, az 1950-es években folytatódott, aminek következtében a város lakossága 40 év alatt három és félszeresére nőtt; ez a folyamat a rendszerváltozás után megállt, ma viszont a népesség újra növekvőben van. Veszprém 1990-ben válhatott megyei jogú várossá.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Veszpr%C3%A9m


2009. augusztus 5., szerda

Dušan Šimko: Japán díván

A Svájcban élő, ismert szlovák író, Dusan Simko legújabb magyarul megjelenő könyvének sem címe, sem műfaja nem nevezhető szokványosnak. A Japán díván Goethe West-östlicher Diwan (1819) című, a Kelet és a Nyugat kultúráját szembesítő verseskötetének ironikus felhangú parafrázisa. A szerző rosszallástól sem mentes csodálattal szemléli a rohamosan amerikanizálódó, de ősi hagyományaihoz is mélyen ragaszkodó Japán ellentmondásos világát. Az Eperjesről útnak induló szlovák "vándorlegény", Jakab úti élményei, impressziói, történelmi és művelődéstörténeti kitérői végül valamiféle modern pikareszkregénnyé, divatos szóval "irodalmi kollázzsá" állnak össze, melyet mindvégig átsző a szép japán diáklánnyal, Szunikóval megélt szenvedélyes szerelmének története.

http://www.libri.hu/konyv/japan-divan.html

2009. augusztus 2., vasárnap

Frida


színes magyarul beszélő amerikai-kanadai életrajzi film, 118 perc, 2002
16 éven aluliak számára nem ajánlott
Dolby Digital

Rendezte: Julie Taymor

Szereplők: Alfred Molina, Salma Hayek

Frida Kahlo (Salma Hayek) felkavaró szépségű mexikói festőművésznő élete filmért kiáltott... 1922, Mexikóváros: Frida élvezi diákéveit és az egyre inkább rajongó férfiakat. Barátja, Alejandro (Diego Luna) sok érdekes embernek mutatja be, többek között Diego Rivera (Alfred Molina) festőnek. A felhőtlen időknek egy szörnyű buszbaleset vet véget. Frida hosszú időre ágyba kényszerül. Barátja elhagyja, csak szülei tartják benne a lelket. Édesapja festőkészlettel ajándékozza meg és Frida elkezd alkotni. A lábadozás után újra felkeresi Diego Riverát és megmutatja neki festményeit. Diegót lenyűgözi a lány vad tehetsége. Összeházasodnak és a kor legirigyeltebb és legünnepeltebb párjaként élnek a szabados erkölcsű művészvilágban. Mindketten elkötelezett kommunisták, vendégül látják a száműzött szovjet Trockij-t (Geoffrey Rush) és feleségét (Margarita Sanz), de Fridának emellett még egy igazi kapitalista, Nelson Rockefeller (Edward Norton) is udvarol.

http://www.port.hu/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=54452

2009. augusztus 1., szombat

Jackie Brown


színes magyarul beszélő amerikai thriller, 148 perc, 1997


rendezte: Quentin Tarantino

Szereplők: Samuel L. Jackson, Robert De Niro, Pam Grier, Bridget Fonda, Robert Forster


Ordell (Samuel L. Jackson) úgy érzi, eleget kereskedett a fegyverekkel, s félretett pénzéből jól szeretne élni. Bevált csempészét, egy névtelen kis légitársaság utaskísérőjét, Jackie Brownt (Pam Grier) bízza meg, hogy elhozza külhonban tárolt vagyonát. Jackie azonban Ordellt és az Ordell iránt buzgón érdeklődő FBI-t is kijátssza, és egy szimpatikus óvadékügynök segítségével lenyúlja a lóvét.


http://port.hu/jackie_brown/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=3578

Őrség

Csöde

A település első írásos említése 1342-ben: Chede. A falu Zala megye és Vas megye határán fekszik, lakosainak száma 95 fő. Csödén egy magas színvonalú biópanzió biztosítja a turisták kultúrált pihenését és kényelmét. A panzióban többféle sportolási és kikapcsolódási lehetőség áll a vendégek rendelkezésére, szép környezetben.

Kercaszomor

Kerca és Szomoróc története:

Mindkét község a történeti Őrség falvai közé tartozik. Az Őrség a kora Árpád-korban (a 10-11. században) a határőrizet ellátásában látott el fontos szerepet. A térségben a legkorábbi védmű a ma is látható 10 km hosszú vasvári úgynevezett “Római sánc” volt. Áteresztő pontja a Vaskapu, melytől nyugat felé haladva a Katonák útján, a kalandozások óta használt hadúton először az Őrségbe juthatunk el. A legkülső gyepűvonal Muraszombat (Murska Sobota - Szlovénia) és Regede (Radkersburg - Ausztria) előtti áteresztő pont a Kerca patak és a Böröce hegy és a Maláka közötti szűk lapályon határozható meg,melyet szintén Vaskapunak neveztek.

A településtől délre található Pusztatemető nevű helyen az Őrség legrégebbi plébánia templomának, a Szent Vencel templomnak a helye látható. Első okleveles említése 1208-ból származik, amikoris a felsőlendvai (Gornja Lendava-Grad-Szlovénia) uradalomhoz tartozó Szerdahely (Središče-Szlovénia) és az őrségi Kerca határán állóként írják le Szent Viszló (Szent Vencel) egyházát, amely Vas megyében a legrégebbi falusi kőtemplom volt és az Őrség három fő egyházas helyének egyike Őriszentpéter és Hodos mellett.

A Zala, a Kerka és a Kerca patakok menti őrök kiváltságaikat csak részben tudták megőrizni. 1392-ben Zsigmond király a Sárói családnak adományozta, majd 1524-ben a németújvári (Güssing-Ausztria) uradalom részeként a Batthyány család birtokába került. A XVI. században a környéket még elkerülte a török hódítás. A század második felében a lakosság teljességgel a reformáció helvét irányzatának követője lett. Kerca ekkor is megtartotta központi szerepét.1600-tól Kanizsa elestét követően az Őrség is a török adófizetőjévé vált közel egy évszázadra. A súlyos adóterhek és a fogolyszedéssel is együttjáró gyakori török portyázások tovább nehezítették a katonáskodó és földművelő lakosság sorsát.(Az őrségi talaj legfeljebb a belévetett mag 2-3 szorosát adta)A felszabaditó harcok ujabb demográfiai katasztrófát hoztak, melyet tovább súlyosbított a rekatolizált Batthyanyak és a Habsburgok erőszakos protestánsüldözése.Ebből az időszakból (1705) származik az Őrség első nyelvemléke az akkori kercai református lelkésztől: Elpusztultak az Istennek templomai…

1732-ben következett be az igazi pusztulás: elvették az összes protestáns templomot, köztük a kercait is katonai erővel “tumultuozus” jelenetek közepette. A következő fél évszázad az ún. árvaság kora: a templom kulcsa átadva a hivek nélküli plébánosnak, a hitükhöz és maradék szabadságukhoz ragaszkodó nyakas kálvinisták pedig Kustánszegre járhattak istentiszteletre, egészen II.József türelmi rendeletéig. A XIX.század a viszonylagos béke és gyarapodás időszaka volt, leszámítva a földínségből fakadó egykézés átkos hatásait.

A 48-as szabadságharcból a lakosság ugyanúgy kivette a részét mint annakidején a Rákóczi-felkelésből, a kiváltságokért való küzdelem pedig ezennel okafogyottá vált. A XX. század két nagy háborúja a község lakosságától is áldozatokat követelt. Az 1. világháborúban a két községből 108-an vettek részt, közülük 25-en haltak hősi halált. Szomorócot 1919 végén megszállták a Szerb-Horvát-Szlovén királyság csapatai. 1920. augusztus 1-én a helyi lakosság fegyverrel szállt szembe a betolakodókkal. Ennek köszönhetően 1922. február 8-án Szomoróc újra Magyarországhoz csatlakozhatott. A betolakodók fegyverrel történő kiűzésének állítottak emléket a Szomoróc falurészen álló népi haranglábban elhelyezett haranggal, melyen a következő felirat olvasható:

“Jugoszláv uralom alóli felszabadulás emlékére
szerezte SZOMORÓCZ község lakossága 1922. évében.”

Őriszentpéter

Az Őrség központjában elhelyezkedő település első okleveles említése 1364-ből származik. A település jellegzetes “szer”-ekből áll. Nevét Árpád–kori eredetű Szent Péter templomáról kapta. A Templomszeren álló épület Nyugat-Dunántúl egyik legszebb falusi középkori temploma. A török veszély idején végvárként használták. Közelében középkori téglaégető kemence maradványait tárták fel. A Keserűszeren és a Kovácsszeren védett népi lakóházak találhatók. A Városszeren lévő református temploma II. József türelmi rendeletét követően épült. Lakossága jelenleg: 1167 fő.



Pankasz

Az Őrségben elhelyezkedő település első okleveles említése 1393-ból származik. Legfőbb látnivalója az 1755-ben épített ún. szoknyás harangláb. A Helytörténeti Gyűjtemény a hagyományos népi életmód számos emlékét őrzi. A Dózsa utcában népi kovácsműhely található. Téglagyára 1896-ban kezdett működni. Lakossága jelenleg 524 fő.



Szalafő

Az Őrségben elhelyezkedő település első okleveles említése 1393-ból származik. Neve azzal magyarázható, hogy határában ered a Zala folyó. 1319-ben itt győzte le I. Károly király hadvezére a Kőszegieket, Dunántúl leghatalmasabb tartományurait. Jellegzetes “szeres” település, ami azt jelenti, hogy a házak hét különböző házcsoportot alkotnak egy-egy dombon. A Pityerszeren található népi műemlékegyüttes szemlélteti az őrségi emberek hagyományos életmódját. Református temploma van. Lakossága jelenleg 256 fő.



Velemér

A Szentgyörgyvölgyi-patak mentén elhelyezkedő település első okleveles említése 1360-ból származik. Országos hírű látnivalója a falun kívül épült Szentháromság titulusú korai gótikus stílusú templom. Árpád-kori téglaépítészetünk egyik remeke. A Belsejét Aquila János 1377-ben készült freskói díszítik. A faluban több fazekasműhely működik. Lakossága jelenleg 126 fő, de századunk közepén még kb. 400-an lakták.

http://orseg.lap.hu/

Andrzej Bart: Rien ne va plus


D'Arzipazzi herceg nem érte be azokkal a testi és szellemi élvezetekkel, amelyeket a XVIII. század kínálhatott egy nagy műveltségű sienai főúrnak.
Megérezvén a halál közelségét, úgy elborzasztotta a korhoz kötött földi ésszel fölfoghatatlan túlvilági lét, hogy könnyű szívvel föláldozta örök nyugalmát, mert szűnni nem akaró kíváncsiság űzte tovább, sehogy sem tudott elszakadni a változékony világ múló szenzációitól. Szerződést kötött egy ördögi festővel, aki olyan portrét készített róla, amelybe halála pillanatában átköltözött a modell tudata.

Mozdulatlan, néma szemlélőként is hányatott élete volt a halálát követő két évszázadban. Egy pápai követ Varsóba vitte, majd az országát vesztett utolsó lengyel királynak ajándékozta. A herceg hol a biliárdszalonból, hol a varsói bordélyház rulettasztala fölül, hol egy ősi nemesi fészekből vagy a polgári élet szentélyéből próbál értelmes egészet teremteni az abszurditásában is oly költői lengyel történelem bizonyos töredékeiből, amelyek eljutottak hozzá.

Már Napóleont sem tudta beilleszteni a Bourbon-dinasztiába, mint ahogy a łódĽi gyárkéményeket is képtelen volt összeegyeztetni azzal, amit a XVIII. században tanult az építészetről. Hatvan évvel később, egy varsói szocreál festő műtermében pedig elégedetten állapította meg, hogy - bár ilyen pusztító háború után okkal tarthatott attól, hogy eluralkodik a művészetben a groteszk deformáció - a kor legkiválóbb művészei nem okoztak csalódást, mert csalhatatlan ösztönnel tértek vissza a mimézis és az idealizált ábrázolás legnemesebb hagyományaihoz.

Andrzej Bart a lengyel irodalom sajátos, rejtőzködő egyénisége, kerüli a kapcsolatot a médiával. Műve a mágikus fikció keltette különös hangulat mellett attól egyedi, hogy olyan kívülálló szemével mutatja be a lengyel történelem e korszakát, aki nem hallott a lengyel nemzeti ideológiáról és a romantikus történetfilozófiáról. Minden, ami eddig oly ismerősnek tűnt, most egész más megvilágításba kerül.

http://kulturport.hu/tart/rcikk/fa/0/113113/1

Vicky Cristina Barcelona


színes magyarul beszélő amerikai-spanyol romantikus film, 96 perc, 2008
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott
Dolby Digital

Rendezte: Woody Allen

Szereplők: Rebecca Hall, Penelopé Cruz, Javier Bardem, Scarlett Johansson

A két amerikai barátnő - Vicky és Cristina - Barcelonába érkeznek egy hosszú vakációra. A józan és jegyben járó Vicky a katalán kultúrát tanulmányozná és nem akar kalandokba bonyolódni. A szertelen Cristina viszont a boldogságot és az élet értelmét szeretné megtalálni a maga keresetlen módján, miután első rövidfilmje a szerelemről nem hozta el neki a sikert. Mindkettőjük életét felkavarja, mikor megismerkednek Juan Antonio-val, a sármos festővel és annak lökött, szuicid és közveszélyes exnejével, Maria Elena-val.

http://www.port.hu/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=95166

A hercegnő


The Duchess

színes feliratos angol-francia-olasz történelmi dráma, 110 perc, 2008
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott
Dolby Digital


Rendezte: Saul Dibb

Szereplők: Keira Knightley, Ralph Fiennes

A XVIII. század végén játszódó kosztümös dráma a meseszép és elbűvölő Georgiana Spencer története, aki korának legizgalmasabb személyisége volt. Míg szépsége és karizmája hírnevet szerzett neki, extravagáns ízlése, hajlama a szerencsejátékra és a szerelemre hírhedtté tette. Ifjan ment hozzá a nála jóval idősebb, a felsőbb körökbe bejáratos Devonshire herceghez, akinek gyerekeket szült. Georgiana egyszerre vált a kor divatikonjává, odaadó anyává, a politikai közélet eszes résztvevőjévé, és a köznép imádatának tárgyává. Ám történetének velejét mégis a szerelemért folytatott kétségbeesett küzdelem adja. Szenvedélyes és elátkozott viszonya Grey grófjával, valamint a szerelmi háromszög férjével és legjobb barátnőjével, Lady Bess Fosterrel együttesen teszik Georgiana Spencer történetét a hírnévről, dicsőségről, és az igaz szerelem utáni vágyról szóló nagyon is mai mesévé.

http://www.port.hu/a_hercegno_the_duchess/pls/fi/films.film_page?i_film_id=93037&i_where=2&i_city_id=-1&i_county_id=1

Monsieur Ibrahim és a Korán virágai


Monsieur Ibrahim et les fleurs du Coran

színes feliratos francia-török filmdráma, 94 perc, 2003
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott
DTS


Rendezte:
François Dupeyron

Szereplők: Omar Sharif, Pierre Boulanger

A 13 éves Momo (Pierre Boulanger) szomorú sorsú párizsi zsidó kisfiú. Anyja régen elhagyta, és aztán az apja is odébbáll. Kiszolgáltatott, egyedül érzi magát, s csak a Kék utca prostituáltjai nyújtanak neki némi vigaszt. Egy igaz barátja mégis akad, Monsieur Ibrahim (Omar Sharif), az öreg muzulmán fűszeres, aki még azt is elnézi neki, hogy olykor lop a boltjából. Miközben Monsieur Ibrahim kevés szóval, csendes bölcsességgel az életre tanítja Momót, gondoskodó figyelme megváltoztatja a fiú életét. S mivel mindent, amit adunk vissza is kapjuk, Ibrahim élete is megváltozik a Momotól kapott szeretettől.

http://www.port.hu/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=64653&i_city_id=3372&i_county_id=-1

Hermann Broch: Vergilius halála


Hermann Broch regénye, a Vergilius halála a modern regényirodalom egyik klasszikusa , amely Kafka, Proust, Joyce, Thomass Mann, Musil, Hesse formateremtő műveivel állítható egy sorba. 1945-ben megjelent regényét maga Broch egy önvallomásában így jellemezte: "A könyv a haldokló Vergilius utolsó tizennyolc óráját idézi meg, Brundisium kikötőjébe való érkezésétől kezdve másnap délután Augustus palotájában bekövetkezett haláláig. Bár a regény harmadik személyben beszéli ezt el, valójában a költő belső monológjával van dolgunk. Saját életével száll vitába, igaz vagy igaztalan erkölcsű volt-e élete, ezt firtatja, s hogy van-e létjogosultsága a költői alkotásnak vagy nincs - Vergilius állítólag meg akarta semmisíteni egész életművét -, mivel pedig minden élet bele vagy ágyazva kora teljességébe, ez az önvizsgálat kiterjed azokra a szellemi és mélyen misztikus áramlatokra is, amelyek át- meg átjárták lüktetésükkel a Római Birodalmat ebben az utolsó, Krisztus előtti évszázadban, és Vergiliust a kereszténység előfutárává avatták." A Vergilius halála azonban se nem életrajzi, se nem történelmi regény, hanem epikának, filozófiának, lírának és zenei szerkesztésmódnak különleges ötvözete, amely komplex hangszerelésével és történelmi távlatban megismerés és irodalom erkölcsi és nyelvi dimenzióit kutatja. A végtelenül és bonyolultan indázó, meghökkentő szóképekkel telezsúfolt, a tudat mélységeit, a múlt mitikus osformáit, a kozmosz végtelenjét, a halál titkait kutató, a kifejezhetetlen ostromló brochi monológ mintegy zeneműként szólaltatja meg sorra Vergilius önvizsgálatának és vizionálásának témáit, mindenekelőtt a főtémát, a hatalmat, a halált-megérteni-akarást, s mintegy melléktémákként az "írástudók felelősségét", az "értékek széthullását" - a világháborús tömegpusztítás szorongatásából sarjadt társadalomfilozófiai és művészetetikai kérdéseket.

http://www.libri.hu/konyv/vergilius-halala.html