Három ciklusban kilenc novellát tartalmaz Rushdie újabb kötete. A novellák ugyan önmagukban is megálló, autonóm alkotások, de együtt jóval gazdagabb üzenetet közvetítenek, mint az egyes művek külön-külön. Kelet és Nyugat önálló arculatát mutatják fel az első és második rész elbeszélései, a két világ szintézisét, együttesét pedig a harmadik. A felosztás, az elrendezés korántsem formális.
Az első ciklus elbeszélései (Rubinnál ritkább a jó tanács; Az ingyenrádió; A Próféta haja szála) az Ezeregyéjszaka, a mágikus realizmus és a modern Kelet világát mutatják fel. Ősi és modern keleti irodalmi formákra játszik rá a szerző, finom stílpasztisokat ad; szereplői az arab és az indiai irodalom klasszikus figuráira emlékeztetnek. Hasonló módon mutatja be az író a Nyugatot is (Yorick; A rubincipellő árverésén; Beteljesedik Kolumbusz Kristóf és Izabella spanyol királynő viszonya); Itt nemcsak a Nyugat nagy történelmi és irodalmi témái, figurái szerepelnek (Hamlettől Grimmig és természetesen Kolumbuszig), de a stílus is mintegy mini irodalomtörténetet ad: Shakespeare-től a sci- fiig vonultatja fel a szerző a Nyugat nagy toposzait, poétikáit. A harmadik ciklusban azután találkozik a két világ, ezúttal elsősorban nem is stilárisan-irodalmilag, hanem a szereplők találkozása, egymással való konfliktusai révén. Mélységes humanizmus, abszolút tolerancia jellemzi a kis kötetet: a két világ találkozásának, egybeolvadásának, ugyanakkor önálló arculatának felvillantása akár remekmívű kiáltványnak is felfogható. De nem csalódik az az olvasó sem, aki külön-külön figyel az egyes novellákra: gazdag, színes, vérbő elbeszéléseket olvashat, amelyekből nem hiányzik a fantasztikum, a szerelem az erotika, a krimiszerű izgalom, sem a hol könnyes, hol fergeteges humor.
http://legeza.oszk.hu/sendpage.php?rec=li2566
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése