2009. december 31., csütörtök

Breszt Borisz: A budai portya


Balassi Bálintot, az úgyszólván még gyerekember költőt édesapja erős lovaskísérettel Erdélybe küldi, Bekes Gáspár megsegítésére, Báthory István fejedelem ellen. A vitéz kardforgató ifjú két ütközetben is részt vesz, emberei jórészt odavesznek, ő maga pedig a fejedelem fogságába esik. Szokolli Mehmed nagyvezír ekkor ráparancsol Báthoryra, hogy a gyűlölt Balassi család sarját adja ki a szultánnak. Eközben Rónay Katinkát, a gyönyörű végvári kisasszonyt elrabolja az áruló Galkó, a hitehagyott lovas hajdú, s a szerencsétlen leány a kegyetlenségéről hírhedt budai pasának, Szokolli Musztafának a háremébe kerül. Sikerül-e a lengyel királlyá választott Báthorynak elutasítania az isztambuli Porta erőszakos követelését? Sikerül-e Pándy Zsigának, Katinka bátor jegyesének kiszabadítania menyasszonyát a szerájból? Erről szól ez az igen érdekes és tanulságos történelmi regény.

http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=a-budai-portya&ID=68540

Nyakék kedvesemnek


grúz filmdráma, 71 perc, 1972
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott

Rendezte: Tengiz Abuladze

Szereplők: Ramaz Giorgiobiani, Nani Bregvadze, Kahi Kavszadze

A Nyakék kedvesemnek című munkámban új filmnyelvet, új poétikát, új kifejezőeszközöket kerestem... Érdekes lett volna megtudnom, megéreznem, lehet-e egyetlen filmben egyesíteni az excentrikus mutatványt, a költészetet, a filozófiai tanmesét és a népi mondát, valamint a feltételességet és a kemény realizmust." (Abuladze) Filmnyelv ide, filmnyelv oda, mi nézők kitűnően szórakozunk azon, hogyan talál jegyajándékot a nagy reményű ifjú Bahadur, bejárva országot világot, találkozva mindenféle népekkel és szokásokkal.


http://www.port.hu/nyakek_kedvesemnek_samkauli_satrposatvis/pls/fi/films.film_page?i_perf_id=11811925&i_where=1

2009. december 30., szerda

Gettó milliomos


Slumdog Millionaire

színes, feliratos, angol-amerikai filmdráma, 120 perc, 2008
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott
Dolby Digital

Rendezte: Danny Boyle

Szereplők: Dev Patel, Freida Pinto, Madhur Mittal

Eljön az igazság pillanata India legnépszerűbb televíziós vetélkedője, a Legyen Ön is milliomos! forgatásán. A stúdióban ülő közönség és a rá világító reflektorok előtt a tizennyolc éves, gettóból származó Jamal Maliknak válaszolnia kell az utolsó kérdésre, ami még elválasztja őt a húszmillió rúpiás főnyereménytől. A show házigazdája, Prem Kumar nem szimpatizál fiatal játékosával. Nem szereti, ha elveszik előle a reflektorfényt, különösen, ha ezt szintén egy utcáról felemelkedett ember teszi. Miután kialszanak a fények és véget ér a show, a rendőrség várja odakint a fiút, mert egyszerűen nem hiszik el neki, hogy tudhatta a választ az eddigi kérdésekre, ezért csalással vádolják. A rendőrségi vallatáson a nyomozó rájön, hogy a fiú is ugyanolyan zavarban van, mint ők a kérdések megválaszolásával kapcsolatban. Egyenként mennek át vele a kérdéseken, és próbálják kideríteni, miképp tudta rájuk a választ. Jamal meséje során kibontakozik előttünk az élettörténete, ami a modern India története is lehetne egyben. Anyja erőszakos halála után bátyjával, és egy árva lánnyal, Latikával nőtt fel, akivel szép lassan egymásba szerettek. Jamal bátyja a fiúval ellentétben gazdagságra és hatalomra vágyik, ezért egy gengszter szolgálatába áll, és miután a fiú eltávolodik Latikától, a gengszterfőnök elveszi a lányt feleségül. Jamal mindent megtesz azért, hogy kiszabadítsa a lányt a házasságból, még ha ezzel végérvényesen el is veszíti őt a bátyjával egyetemben. Vajon meg tudja győzni a nyomozót az igazáról, és visszaengedi őt a férfi válaszolni az utolsó kérdésre?

http://www.port.hu/getto_milliomos_slumdog_millionaire/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=99746

Meša Selimović: Ketten a szigeten


A szerző legújabb regénye a dalmáciai tengerpart egy kis szigetén játszódik. Itt a nyári hónapok súlyos, érett ragyogásában, az éles árnyékot vető ciprusok alatt tölti élete utolsó éveit az idős Maric házaspár. Ide menekültek a nagyváros zsúfoltságából, embertelen közönyéből, hogy a sziget és az öregség kettős zártságában nézzenek szembe életük elmulasztott lehetőségeivel.
Selimovic a sziget társadalmi környezete egyes alakjainak leírásával tulajdonképpen a mai Jugoszlávia jellegzetes, néhány problémára koncentrált képét adja.
Az író farkasszemet néz mindazzal, ami kegyetlen, ami elviselhetetlen a földön, de a regény figuráinak sorsa fölött ott dereng a vigasz is, a hit az emberi élet minden fájdalma, egyéni bukást átivelő, elpusztíthatatlan értelmében.

http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=ketten-a-szigeten&ID=163602

2009. december 22., kedd

Sin City


színes, fekete-fehér, magyarul beszélő, amerikai akciófilm, 124 perc, 2005
18 éven aluliak számára nem ajánlott

Rendezte: Frank Miller, Robert Rodriguez, Quentin Tarantino

Szereplők: Bruce Willis, Clive Owen, Benicio del Toro, Jessica Alba, Mickey Rourke, Elijah Wood, Rosario Dawson, Brittany Murphy

Üdvözlünk Sin Cityben! Ez a város hívja és vonzza a makacs, kellemetlen alakokat, a korrupt jellemeket és az összetört szívűeket. Viharedzett lelkeknek való, kemény, sötét hely. Van, akinek ez a város az otthona: tisztességtelen zsaruk, prostik, mindenre elszánt önkéntes polgárőrök. Van, aki bosszúra szomjazik. Mások megváltásért sóvárognak. És aztán vannak olyanok is, akik mindkettőben reménykednek egy kicsit. Alig hihető, nehezen kezelhető hősök univerzuma, akik nem adják fel. Az utolsó percig megpróbálnak helyesen cselekedni egy városban, amely nem törődik velük. Az ő életükből, a város szívének legsötétebb zugaiban játszódó három sokkoló, feszültséggel teli, izzó történetből épül fel a kult-hagyománnyá vált eredeti képregényt alkotó Frank Miller, Robert Rodriguez és a vendégrendezőként feltűnő Quentin Tarantino elsöprő erejű játékfilmje.

http://port.hu/sin_city/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=68728

Charlie és a csokigyár


Charlie and the Chocolate Factory

színes, magyarul beszélő, amerikai családi kalandfilm, 115 perc, 2005


Rendezte: Tim Burton

Szereplők: Johnny Depp, Helena Bonham Carter, Freddy Highmore, David Kelly

A csokigyár, amelyről a szegény családban élő Charlie álmodik, borzasztóan titokzatos. Tizenöt éve senki nem látott egyetlen munkást se bemenni, se kijönni, nem látták a csokoládégyáros Willy Wonkát, csak az irtózatos mennyiségű csoki áramlik ki a gyárból. Azután fantasztikus hír röppen világgá: Willy Wonka bejelenti, hogy kinyitja gyára kapuit az öt szerencsés nyertes előtt, aki egy-egy aranyjegyet talál csokoládéja csomagolópapírjában. Charlie is a kevés kiválasztott közé kerül. Találkoznak a titokzatos férfival és arra is fény derül, mi a látogatás megszervezésének igazi célja.

http://port.hu/pls/fi/films.film_page?i_film_id=68410

Ráckeve


A Ráckevei-Duna mindkét partján, a Csepel-sziget déli részén található. Budapesttől mintegy 50 km-re délre fekszik. MÁV vonal nem található a településen. A Ráckevei HÉV köti össze Budapesttel, Magyarország fővárosával. A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág legfontosabb hídja; az 1896-ban épült Árpád híd vezet át rajta.

Ráckeve területe már a bronzkorban lakott volt. A honfoglalás után az egész Csepel-sziget, így Ráckeve területe is a fejedelmi törzs szálláshelye volt. Az Árpádok alatt itt állt Ábrahámtelke község és egy, a 12. században épült kolostor, első írásos említése 1212. A 15. század közepén a török elől menekülő szerb lakosság telepedett le, ekkor kezdték először Kiskeuenek, majd később Ráckevének nevezni. Keve volt ugyanis az a város az Al-Duna mentén, ahonnan elmenekültek. (A szerbeket pedig akkoriban rácoknak nevezték.) A 15. században fontos hely lett királyi kiváltságok adományozása folytán. A 16. században török uralom alá került. Szegedi Kis István prédikátor fellépésével kezdődött a reformáció térhódítása a városban, később a humanista reformáció fontos központja lett.

A török háborúk idején a várost feldúlták, lakói elmenekültek. A török kiűzése után a győztes hadvezér Savoyai Jenő kapta jutalmul az egész Csepel-szigetet. A városba német telepesek érkeztek. Ettől kezdve a város lakosságát három nemzetiség alkotja.

A szocialista időkben járási székhely volt, városi rangját 1989-ben kapta vissza.

http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1ckeve


2009. december 20., vasárnap

Tutanhamon Kincse

OKTÓBER 24. - 2010 ÁPRILIS 25. VAM Design Center

Nyitvatartási idő Szenteste és Szilveszterkor
A kiállítás szentesti, szilveszteri és újévi nyitvatartásáról itt tájékozódhat.

Egy szenzációs felfedezés körülményei és az ott előkerült páratlan kincsek.
Izgalmas, tanulságos kiállítás csodákkal!

Előzmény

Howard Carter megszállottan hitt abban, hogy egyszer megtalálja Tutanhamon sírját és annak ellenére nem tágított ettől, hogy neves tudósok is kétségbe vonták a sír létezését. A kalandfilmbe illő történet katarzisa egy fantasztikus, egyedülálló lelet.

Időutazás az ősi Egyiptom titokzatos világába

Howard Carter régészt lenyűgözte a szemei elé táruló kincsek látványa, amikor 1922. november 26-án először bepillanthatott Tutanhamon fáraó sírjába. Az eléje táruló kamrák néhol a plafonig zsúfolva voltak felbecsülhetetlen értékű sírmellékletekkel. A "Tutanhamon - sírja és kincsei" című kiállítás ennek a csodálatos pillanatnak az átélését teszi lehetővé a látogató számára. Tutanhamon sírjának három kamráját a kincsekkel egyetemben az eredeti állapotnak megfelelően, életnagyságban rekonstruálták, hogy ezáltal a látogató valósághű benyomást nyerhessen azon ajándékok lenyűgöző gazdagságáról, amelyek a királyt voltak hivatottak szolgálni a túlvilágon tett mágikus utazása során. A legjobb egyiptomi kézművesek készítették el több mint 1000 fontos lelet élethű reprodukcióját, a hagyományos eljárások és a modern gyártási módszerek együttes alkalmazásával. Az ókori egyiptomiak kultúrájával és hitvilágával - halotti kultuszukkal, isteneikkel, uralkodói családjaikkal és titokzatos hieroglifáikkal - kapcsolatos információk látványosan, a legmodernebb médiatechnikával kerülnek feldolgozásra és bemutatásra.

Az elfelejtett fáraó

Tutanhamon az egyiptomi történelem egyik legrejtélyesebb alakja. Abból a 18. dinasztiából származik, amely az Újbirodalmat megalapította és amellyel egy új, kulturális virágkor köszöntött be. Ehnaton fáraó és feltehetően fő felesége, a híres Nefertiti fia 7 évesen lett fáraó, és korán, körülbelül 19 évesen hunyt el, tisztázatlan körülmények között. Utódai minden emlékműről kitörölték a nevét, így egyetlen királylistán sem szerepelt és feledésbe merült. Ismeretlenül, sírjában elrejtve nyugodott majdnem három és fél évezreden át a Királyok Völgyében - amíg végül Howard Carter rábukkant a sírjára.

Világviszonylatban egyedülálló élmény

A kiállításon bemutatott sírbeli kamrák és kincsek ennyire teljes készlete a világon sehol sem látható - még Egyiptomban sem. Tutanhamon eredeti sírját ugyanis a Királyok Völgyében már szinte teljesen kiürítették. A kincsek legnagyobb része üveg és védőzár mögött, vitrinekben található a kairói Egyiptomi Múzeumban. A sír eredeti állapotának megfelelő térérzet csak a "Tutanhamon - sírja és kincsei" kiállításon tapasztalható meg.

A kiállítás két neves egyiptológus, Dr. Wolfgang Wettengel és Dr. Martin von Falck szakmai támogatásával jött létre. Ezen a kivételes kiállításon a Tutanhamon-sír három kamrájának és több mint 1000 tárgyának a világon egyedülálló, életnagyságú másolata és a legmodernebb technika segítségével megtapasztalhatóvá válik a fáraók aranykora. A megtapasztalt élmények szemléletes módon közvetítik a látogató számára a gyermekkirály rövid éltének és rejtélyes halálának történelmi hátterét.

Tutanhamon - sírja és kincsei

Október 24-én Tutanhamon sírjának kapui megnyílnak a látogatók előtt, a rendkívüli kiállítás 2010 áprilisáig fogadja az érdeklődőket és remélhetően, más városokhoz hasonlóan kiemelkedő és sokakat vonzó kulturális eseményként fogja gazdagítani Budapest kiállítási palettáját.

http://www.tut-kiallitas.hu/mag/budapest/a-regeszet-nagy-pillanatai.html

2009. december 19., szombat

Belleville randevú


Les Triplettes de Belleville

színes, francia-belga-kanadai-angol animációs film, 80 perc, 2003

Rendezte: Sylvain Chomet

Champion mélabús vézna kisfiú, akit nagymamája, Madame Souza nevel. Kedvetlen gyermekkorában egyetlen társa Bruno, a nem túl szép, sőt ronda és mafla kutya. Mikor a mókás Souza mama felismeri, hogy a fiúcskát kizárólag a biciklik érdeklik, megajándékozza őt eggyel. A kezdeti örömöt hamar szigorú szellemű edzőgyakorlatok váltják fel - a bicegő idős hölgy esernyővel a kezében, síppal a szájában dirigál. Az évek múlásával Champion a biciklizés nagymesterévé válik, olyannyira, hogy egy napon elindul a híres Tour de France-on. A verseny alatt azonban két, feketébe öltözött, titokzatos férfi elrabolja őt. Nincs mit tenni, Madame Souza és hűséges kutyája, Bruno Champion keresésére indulnak. A nyomok az óceánhoz vezetnek, így hát vízibiciklivel könnyedén átszelik azt. A túlparton egy nagyvárosban találják magukat, melynek neve Belleville. Itt találkoznak a Belleville-i zenészhölgyek triójával, az 1930-as évekbeli Music Hall hajdani különc sztárjaival, akik különleges, elsősorban - sőt, mindig - békából készült eledeleken élnek, s a porszívótól, biciklikeréktől és hűtőszekrénytől kezdve szinte mindent képesek hangszerként megszólaltatni. A három hölgy elhatározza, hogy segítő kezet nyújt Madam Souzának és Brunónak a francia maffia ellen folytatott ádáz küzdelmükben.

http://www.port.hu/belleville_randevu_les_triplettes_de_belleville/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=58544&i_city_id=3372&i_county_id=-1&i_topic_id=0

Árvaház


El Orfanato

színes, feliratos, mexikói-spanyol filmdráma, 105 perc, 2007
16 éven aluliak számára nem ajánlott
Dolby Digital


Rendezte: Juan Antonio Bayona

Szereplők: Belén Rueda, Fernando Cayo, Roger Príncep

Laura gyermekkora legszebb éveit egy tengerparti árvaházban töltötte, ahol nevelőinek féltő gondoskodásától kísérve, testvéreiként szeretett társai körében nőtt fel. Harminc év után, férjével, Carlos-szal és hét éves kisfiával, Simonnal tér vissza ide, azzal az elhatározással, hogy álmát megvalósítva, felújítsa és fogyatékos gyermekek számára újra megnyissa a rég elhagyatottan álló házat. Az új otthon és a titokzatos környezet felkelti Simon fantáziáját, és a fiú fantasztikus mesék nem éppen ártatlan játékok fonalát kezdi gombolyítgatni. Laurát kezdi zavarni nyugtalanító játék, mely a fiú különös világába vonja be, saját gyermekkorának rég elfeledett, mélyen felkavaró emlékeit idézve fel. Ahogy közeleg a megnyitó napja, a családban egyre nő a feszültség. Carlos továbbra is szkeptikus és váltig állítja, hogy Simon az egészet csak azért találja ki, hogy felhívja magára a figyelmet. De Laura számára lassan nyilvánvalóvá válik, hogy valami, hosszú ideje lappangó és borzalmas dolog kezd belopózni az öreg házba, valami, ami ugrásra készen várja, hogy családjára rémisztő csapást mérjen.

http://port.hu/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=91236&i_city_id=3372&i_county_id=-1

Kőtutaj


La balsa de piedra

színes, spanyol-portugál-holland filmdráma, 101 perc, 2002
16 éven aluliak számára nem ajánlott
Dolby Digital


Rendezte: George Sluizer

Szereplők: Federico Luppi, Diogo Infante, Icíar Bollaín, Gabino Diego, Ana Padrao

Spanyolországban, az andalúziai Venta Micenában, Pedro Orce, az idős patikus remegni érzi a földet a lába alatt. A földrengést egyedül ő érzékeli, a szeizmográfok semmit nem mutatnak ki. Ennek ellenére a Pireneusok kettéhasadnak, az Ibériai-félsziget leválik Európáról, s úszni kezd az óceánban. Kitör a pánik, felbolydul a világ, a kormányok nyilatkozatokat adnak ki. Európa fiatalsága váratlanul ibérnek, azaz függetlennek szeretné nyilvánítani magát. Joaquim Sassa nekiindul, hogy megkeresse a csodás jelenségeket észlelő társait. Érzik, hogy valami összeköti őket, furcsa módon közük van a Pireneusok kettéhasadásához.

http://port.hu/kotutaj_la_balsa_de_piedra/pls/fi/films.film_page?i_film_id=63077&i_city_id=3372&i_county_id=-1&i_topic_id=1

2009. december 15., kedd

Lazaro Ludoviko Zamenhof - la 15-a de decembro de 1859

Zamenhof naskiĝis en la Ulica Zielona 6 en la urbo Bjalistoko, kiu situis tiam en la Rusa Imperio (nun en Pollando). Lia naskiĝtago estis la 3-a de decembro laŭ la julia kalendaro, la 15-a de decembro laŭ la gregoria kalendaro kaj la 19-a de kislevo laŭ la juda.

Li estis filo de lingvoinstruisto Mordeĥaj Zamenhof (kiu ruse preferis Marko) kaj Rozalio (naskita Sofer). Lia familio estis judoj el la Granda Duklando de Litovio, sed ne konsideris sin litovlingvanoj. Liadire, li estis "ruslanda hebreo".

Lia patrino parolis al li en la jida lingvo, lia patro en la rusa, en kiu okazis ankaŭ la instruado de Zamenhof. Li iam diris, ke li ŝatas la rusan super ĉiuj aliaj lingvoj, sed pli poste li konfesis, ke la «ĵargono» (t.e. la jida) estas plej kara al lia koro. En letero de la 8a de marto 1901 (al Th. Thorsteinsson) Zamenhof skribis: "Mia gepatra lingvo estas la rusa; sed nun mi parolas pli pole..." Al liaj gefiloj hejme li parolis pole. Krome li lernis frue la germanan kaj la francan, la hebrean, cetere en la lernejo la malnovan grekan, latinan kaj anglan. Ŝajne li havis iom da scioj en la hispana, litova kaj en Volapuko. Li parolis laŭ propra eldiro flue la polan, rusan kaj germanan, iom malpli bone la francan. Oni diras ke Zamenhof havis etan siblo-problemon ("z-balbuton").

Li studis medicinon en Moskvo (1879-1881) kaj Varsovio (1881-1885). Li fakuliĝis pri okulkuracado interalie en Vieno.

Komence Zamenhof estis rusema, sed pro la pogromoj de 1881/82 li aliĝis al la frua cionisma movado, alvokante la judojn elmigri komune al alia lando por krei judan ŝtaton. Komence li pensis pri ia loko en Ameriko, poste pri Palestino. En 1885 jam li trovis ke la celo de cionismo - juda hejmlando en Palestino - ne estus realisma: la hebrea lingvo, laŭ li estus mortinta, la nacia sento inter judoj estus erare taksata, kaj plej grave Palestino estintus por la tuta judaro tro malgranda. Ĝi povus akcepti maksimume du milionojn da judoj, kaj la cetera homamaso restus ekstere. Anstataŭe li prefere vidis la estonton de la judoj sekurigita en mondo, kie la religiaj kaj lingvaj bariloj estus detruitaj aŭ preterpasitaj. Tio gvidis lin denove al la internaciista ideo.[1] Nun la lingva flanko de lia strebado fariĝis la lingvo Esperanto, la idea flanko la "homaranismo".


Lia unua planlingva projekto, Lingwe universala, estis preta jam en la komenco de la vintro 1878, kiam Zamenhof estis ankoraŭ gimnaziano. Dum sia naskiĝtaga festo de tiu jaro, je la 17a de decembro (nova stilo), li kantis kun siaj amikoj kanton en tiu lingvo (al tio rilatas la Zamenhof-tago). En la jaro 1881 li aranĝis novan projekton, kaj en 1885 li havis pli-malpli preta tiun projekton, kiun li publikigis en 1887 - Esperanton.

La 26-an de julio 1887 li povis eldoni la Unuan Libron dank' al la financa helpo de la patro de Klara Zamenhof (naskita Silbernik), al kiu li edziĝos samjare la 9-an de aŭgusto. En tiu periodo naskiĝis liaj du unuaj gefiloj, Adamo (1888) kaj Sofio (1889); ambaŭ fariĝis kuracistoj. En 1904 venis ankoraŭ la dua filino, Lidja, naskita en 1904.

Esperante trovi pli bonan laboron Ludoviko Zamenhof en oktobro 1893 venis al Grodno, kie li malfermis la oftalmologian kabineton en la loĝejo numero 4, ĉe la strato Policejskaja. La loĝejo estis subluata de la germandevena Luiza Rachmanin.

Zamenhof, kiu ne posedis tiam proprajn nemoveblaĵojn, loĝis kune kun la edzino — Klara Aleksandrovna (naskita en Kaunas, kie ŝi finis la gimnazion) kaj kun du infanoj: Adamo kaj Sofia, kiuj lernis hejme. La edzino ne laboris. Ili deklaris ke apartenas al la burĝaro, estas moseanoj kaj kiel sian familian lingvon ili deklaris la rusan. Zamenhofoj dungis du (!) servistinojn: 23-jaran polan ĉambristinon Zofia Antonovna Barancewicz, kamparaninon el la eksnobela familio el la distrikto de Sokółka, kiu forlasis la servon en 1895. La dua servistino estis 37-jara kuiristino, vilaĝanino, katolikino, el la vilaĝo Suchowola. Ĉu efektive Zamenhofoj estis tiel malriĉaj, kiel oni skribas, se ili povis dungi la servistinojn?[2]

En Grodno Zamenhof ne nur havis la privatan kuracistan praktikon, sed ankaŭ aktivis en la Kuracista Asocio de Grodna Gubernio. Li ankaŭ estis helpjuĝisto (arbitro) en la Departementa Juĝejo en Grodno. Laŭ esploroj de bjelorusa historiisto F. Ignatowicz, Ludoviko “partoprenante la juĝprocesojn distingis sin per la principeco kaj severeco” [3].

En 1889 la doto de la edzino estis foruzita, pro Esperanto kaj ĉar Zamenhof devis helpi al sia patro. Zamenhof devis rekomenci kuracadi, sed havis longan tempon malfacilecon trovi sufiĉe da laboro (resp. pagantaj pacientoj) por vivteni sin, kaj devis dum kelkaj jaroj iom reteni sin de Esperanto. Zamenhof forlasis Grodnon en oktobro kaj antaŭ la 8-a de novembro 1897 li loĝis en Varsovio, strato Dzika 9, en la malriĉa hebrea kvartalo. Nur ĉirkaŭ la jaro 1900 li iom pli bonfartis finance.

Ekde ĉirkaŭ la sama tempo Esperanto pli sukcesis, en okcidenta Eŭropo, kaj kiel kunlaboranto de La Revuo kaj verkanto por Hachette-eldonejo li enspezis por veturi al la Universalaj Kongresoj (UK). La unua UK, en la franca Bulonjo-ĉe-maro, estis lia unua libertempo depost dudek jaroj, opiniis lia frato Leon. Zamenhof vizitis ĉiujn UK-ojn kaj foje ankaŭ banlokojn en Germanio kaj Aŭstrio-Hungario.

La unua mondmilito trafis lin, kiam li vojaĝis al Parizo por la deka UK en 1914. Ĉar Germanio kaj Ruslando estis militantaj nun unu kontraŭ la alia, li ne povis reveturi. Pere de dusemajna vojaĝo skandinavia li reatingis Varsovion. En Varsovio li okupiĝis precipe pri tradukado, de Andersen-fabeloj kaj ankaŭ partoj de la malnova testamento. Pro malsano li devis ĉesi kuracadi, kaj lia filo Adamo transprenis la kuracejon.

La morto kaptis lin, la [14-an de aprilo kaj la 22-an de Nisano la juda kalendaro] 1917. La entombigo de L. L. Zamenhof okazis la 16-an de aprilo. Li jam de ĉirkaŭ 1900 estis suferanta je malforteco de la koro kaj manko de pulso en la piedoj.

Zamenhof en 1885 forlasis cionismon kaj ne revenis al ĝi, ankaŭ ne post ties vera komenciĝo en 1897. Li rifuzis eĉ membriĝi en Hebrea Esperanto-Asocio. Male, li turnis sin al internaciismo; la judoj ne provu aranĝi nacian ŝtaton, sed ankaŭ ne simple asimiliĝu al iu nacio. La celo, anstataŭe, estu la sen-naciigo de teritorioj kaj la alpreno de "home-neŭtrala lingvo".

Komence li parolis pri Hilelismo, tiel la titolo de anonima broŝuro el 1901. En 1906 liaj ideoj eknomiĝis Homaranismo. Alia fonto pri liaj ideoj estas eseo verkita por neesperantista Kongreso de rasoj en Londono (1911); oni povas mencii ankaŭ la eseon Esenco kaj estonteco de la ideo de la Lingvo Internacia de 1900.

Principe, Zamenhof deziras ke la nacioj malaperu kaj ke ĉiuj homoj havu unu komunan lingvon kaj komunan bazan kredon pri "plej alta estaĵo". Foje li tamen iomete kamuflas tion, kaj ankaŭ la propagando por Esperanto asertis kutime ke Esperanto ne forigu jam ekzistantajn lingvojn. Laŭ la dogmoj de homaranismo, ekzemple iu lando havu neŭtralan nomon (Peterburglando anstataŭ Ruslando) kaj apartenu al ĉiuj enloĝantoj samrajte. Ĉiu havu la rajton uzi private iun lingvon preferatan, sed kun aliaj homoj kaj kun institucioj oni parolu home-neŭtralan lingvon. Religie, homoj restu ĉe sia religio laŭdezire, sed tiuj apartaj religiaj dogmoj ne rajtas kontraŭdiri al scienco.

Eĉ inter esperantistoj homaranismo restis nesukcesa, kaj nuntempe nur tre malmultaj nomas sin homaranismanoj. Interalia Louis de Beaufront akre rifuzis ĝin, kaj Emile Javal pli diplomatie avertis Zamenhofon, ke ĝi ne havas sukceso-ŝancon en Francio kaj malutilos al Esperanto.

Alvoko al diplomatoj estis Post la Granda Milito, aperinta en 1915. En ĝi, Zamenhof alvokis konsideri en la pac-intertraktadoj post la (unua) mondmilito la rajtojn de minoritatoj.

La hebrea antaŭnomo de Zamenhof estis Eliezer (hebree: אליעזר ʾĔlîʿézerEliʿézer) kaj li ricevis, ĵusnaskita, sekularan (kinuian) nomon Lejzer ( לייזער ), jida versio de Eliezer (hebree: אֱלִיעֶזֶר Eliʿézer).

Vere, Esperanta antaŭnomo Lazaro estas juddevena nomo (hebree: אֶלְעָזָר Elʿazar, greke: Λάζαρος Lazaros, latine: Lazarus, ruse: Лазарь Lazar’, pole: Łazarz Ŭazaŝ, hispane: Lázaro), sed ankaŭ kristana (estas du Lazaroj cititaj en Evangelioj, kaj estas Sankta Lazaro ktp.).

La rusan nomon Ljudovik/Ljudvik (ruse: Людовик/Людвик Ljudovik/Ljudvik, esperantigite Ludoviko, germane: Ludwig, pole: Ludwik) li elektis kiel gojan nomon (kinuion) honore al Francis Lodwick aŭ LODOWYCK, kiu publikigis en 1652 projekton pri planlingvo, pri kiu Zamenhof legis en verkoj de Komenio. Tiu ŝanĝo okazis nur kiam li iris al Moskvo al universitato. La skribformo Zamenhof anstataŭ Samenhof (kiu signifas germane semkorto) aperis nur post la unuaj jaroj de disvastigo de Esperanto. En la fino de 19-a jarcento, lia frato Leono Zamenhof doktoriĝis kaj ekis subskribi "Dr. L. ZAMENHOF", pro tio, li ekde 1901 ofte subskribis "Dr. L. L. ZAMENHOF" (dum ĉe personaj leteroj, li daŭre uzis "L.Zamenhof"). La du L-oj ne reprezentis la du antaŭnomojn en difinita maniero - do ne klaras en kiu ordo aperu "Ludoviko" kaj "Lazaro" en la longigita versio de la mallongigo.

Zamenhof uzis plurajn pseŭdonimojn, la plej konata estas d-ro Esperanto, sub kiu li publikigis en 1887 sian lingvo-projekton. Pere de lingvo de d-ro Esperanto kaj Esperanto-lingvo ĝi fariĝis la nomo de la lingvo, dum la pseŭdonimo jam rapide estis malkovrita. Kelkaj esperantistoj ŝatis nomi lin kara Majstro, kion Zamenhof rifuzis.

Aliajn pseŭdonimojn li uzis ĉefe kiel aŭtoro de cionismaj aŭ homaranismaj verkoj: Gamzefon (Hamzefon); Hemza, Amiko, N.N., Anna R., Unuel, Homo sum, Homarano, D-ro X..

Kiam francaj esperantistoj demandis lin, li diris, ke li estas "Ruslanda hebreo". Estinte en Britio li tamen parolis pri sia tre proksima rilato kun Litvo (kompreneble - la lando de Respubliko de Ambaŭ Nacioj; same Adam Mickiewicz nomigis sin Litvano komprenante ĝin kiel la regiona poleco). Tio estis la tempo kiam oni murdis hebreojn post atenco mortigi la caron. En Pollando li parolis, ke liaj gepatroj laboris kaj donis sin al tiu tero kaj li ankaŭ laboros tie tutan vivon kaj mortos tie. Laŭ Edvardo Wiesenfeld Zamenhof sentiĝis kiel Polo kaj en lia hejmo oni parolis en pola lingvo (kvankam vere gepatroj parolis almenaŭ nur ruse kaj jide al siaj gefiloj). Tiu anonco estis tamen multfoje diskutita kaj neniam pruvita. Pri poleco de iniciatoro konvinkigis fervore pola poeto Leo Belmont kiu en siaj poemoj skribas pri Zamenhof kiel "la filo de pola tero". Ankaŭ Antoni Grabowski kaj Adam Zakrzewski parolis pri li kiel pri la samnaciulo. Grava estas ankaŭ fakto ke unua tombo de Iniciatoro estis en la pola lingvo kaj plena familio Zamenhof post sendependiĝo de Pollando fariĝis poloj kaj en ilia hejmo oni paroladis en pola lingvo (kiel memoras Louis-Christophe Zaleski-Zamenhof). Ĝi tamen ne pruvas, ke Zamenhof estis ene polo. Oni povas lin nomi polo nur pro la etniko (Zamenhof vivis inter poloj, parolis multe en la pola lingvo, legis kaj tradukadis polan literaturon, amikiĝis kun poloj). Zamenhof mortis en almenaŭ libera Pollando (en 1917 jaro oni kreis Regencan Reĝejon de Pollando). Laŭ verkoj de Zamenhof, eĉ en lia Unua Libro oni povas rimarki, ke Zamenhof estis tamen preskaŭ tute kosmopolita. Nomigado lin la "pola okulisto", "pola lingvisto" estas tute kontrakta sed povas esti uzata simile kiel ĉe Franz Kafka, ke li estis aŭstra verkisto.

http://eo.wikipedia.org/wiki/L._L._Zamenhof

Italo Svevo: Zeno tudata


Italo Svevo (1861-1928) Ettore Schmitz néven született az osztrákmagyar Triesztben. Két ifjúkori könyvének kedvezőtlen fogadtatása után felhagyott az irodalommal, és szinte egy egész életet leélt már köztiszteletben álló jómódú trieszti polgárként, míg barátja és angoltanára, James Joyce biztatása nyomán meg nem írta ezt a regényt. A polgári lét lelki szerkezetét latin elmeéllel és közép-európaias humorral fürkésző Zeno tudata, ez a tragikomikus lélekelemző börleszk, melynek fontos motívumai a Freudnak mutatott fityisz ellenére azért a klasszikus pszichoanalízistől sem egészen idegenek, némi francia kerülővel végül is meghozta szerzőjének a sikert. Svevo ma a modern olasz regény megteremtőjének, a 20. századi olasz irodalom máig legnagyobb hatású alakjai egyikének számít. A regény magyar fordítása, mely a hatvanas évekig váratott magára, nagy port vert fel annak idején. Új kiadásban évtizedek óta most jelenik meg először. A fordítást az eredetivel egybevetette és a szöveget gondozta Barna Imre.

http://bookline.hu/product/home!execute.action;jsessionid=7jHdBqHMkefXPpT2xcGrUQ**?id=68929&type=22&_v=Svevo_Italo_Zeno_tudata

Megtört ölelések


Los abrazos rotos

színes, feliratos, spanyol dráma, 128 perc, 2009
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott
Dolby Digital


Rendezte: Pedro Almodóvar

Szereplők: Penélepe Cruz, Lluís Homar, Blanca Portillo, José Luis Gómez

Egy férfi, aki teljes sötétségben ír, él és szeret, tizennégy évvel ezelőtt egy brutális autóbaleset áldozata lett Lanzarote szigetén. A balesetben nem csak a szeme világát veszítette el, hanem élete szerelmét, Lenát is. Ez a férfi két nevet használ: irodalmi álneve Harry Caine, azaz Hurrikán - így írja alá irodalmi műveit, történeteit, forgatókönyveit. Valódi neve pedig Mateo Blanco. Ezen a néven éli életét, és rendez filmeket. Ha éppen nem rendez, csak azzal a gondolattal tudja túlélni sorsát, hogy Mateo Blanco meghalt a szigeten imádott Lenájával együtt.

http://www.port.hu/megtort_olelesek_los_abrazos_rotos/pls/ci/cinema.film?i_film_id=103794

Szindbád


színes, magyar filmdráma, 90 perc, 1971
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott

Rendezte: Huszárik Zoltán

Szereplők: Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva, Dajka Margit

Szindbád a szépséget a természet változásaiban, a szerelemben és nem utolsósorban a kulináris élvezetekben véli megtalálni. Gondolataiban életre kelnek emlékei. Megbarnult fényképek, elszáradt virágok, elsárgult szerelmes levelek hozzák elő a múltból a szépasszonyokat, lányokat, a hozzájuk fűződő múló érzéseket s a felejthetetlen húsleves illatát... A film 1972-ben idehaza elnyerte a Magyar Filmkritikusok Díját, a nagydíjat, az operatőri díjat és Dajka Margit megkapta a legjobb női alakítás díját. A magyar filmművészet egyik ékkövének számító alkotás számos nemzetközi elismerésben is részesült.

Krúdy, Huszárik, Sára Sándor, Latinovits Zoltán Szindbádja képköltemény. Férfiszóló és női hangok zeneműve, az örök idő festménye, vizuális kompozíció tájakra, utcákra, szobákra, életre, halálra. "A mese ejtett rabul... Egy gáláns lovag tette a szépet, ette a jót, kóstolt bele a fonnyadó avarba és a fanyar borokba. Az ódon városokat, szalonokat, kocsmákat, színes nyomatként raktározza az emlékezet... többszólamú, fátyolos közlése mögött akkor éreztem meg a férfias szemérmet. Mit akar Szindbád? Elsősorban élni, minden életközegben benne lenni - tájban, nőben, tárgyban, az ételek jóízében, kifakult borospoharak tükrében, temetők mohos kertjeiben... Nem hagy maga után mást csak a pillanat szétroncsolt emlékműveit.'' (Huszárik Zoltán)


http://www.port.hu/szindbad/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=2361&i_city_id=3372&i_county_id=-1&i_topic_id=0

Bécs

Sztálingrád


Stalingrad

színes, magyarul beszélő, német háborús filmdráma, 133 perc, 1993

16 éven aluliak számára nem ajánlott

Rendezte: Joseph Vilsmaier

Szereplők: Dominique Horwitz, Thomas Kretschmann, Jochen Nickel

1942. A hitleri Wermacht mélyen előrenyomul a Szovjetunióban. Ez év őszén és telén a németek legnagyobb veszteségét követelő, de egyben legfontosabb támadási pontja Sztálingrád, a Volga melletti ipari központ és közlekedési csomópont. Fritz és Rollo, a háborús tapasztalatokkal rendelkező tisztek, Hans, a fiatal hadnagy, és a társaság újonca Gege csodálkozással és egyre nagyobb elkeseredéssel hallgatják a rádióban, amint Hitler Münchenben diadalmasan szónokol Sztálingrád bevételéről. Az első vonalban harcoló többi német honfitársukhoz hasonlóan ők már tudják, Sztálingrádnál minden idők legborzalmasabb csatáját fogják vívni.

http://www.port.hu/pls/fi/films.film_page?i_film_id=26701

Volver


színes, spanyol vígjáték, 117 perc, 2006
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott

Rendezte: Pedro Almodóvar

Szereplők: Penélope Cruz, Lole Duenas, Carmen Maura

Raimunda egy fiatal, keményen dolgozó és igen vonzó édesanya, aki munkanélküli férjével neveli serdülőkorban lévő lányukat. Nővére, Sole viszont igen félénk nő, aki egy illegális fodrászszalonban keresi kenyerét. A férje faképnél hagyta és lelépett egyik ügyfelével. Sole azóta egyedül él. Egy tavaszi vasárnapon Sole felhívja Raimundát, hogy tájékoztassa őt Paula nénikéjük haláláról. Raimunda nagyon szerette nénikéjét, mégsem tud ott lenni a temetésen. Sole egyedül tér vissza szülővárosába, ahol a szomszédok közlik, édesanyja visszatért a túlvilágról, hogy Paula nénikéjének gondját viselje betegeskedő éveiben.

http://port.hu/pls/fi/films.film_page?i_film_id=77882&i_city_id=3372&i_county_id=-1&i_where=2

2009. december 7., hétfő

Ereszd el a szakállamat!


színes, magyar játékfilm, 90 perc, 1975
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott

Rendezte: Bacsó Péter

Szereplők: Helyey László, Kállai Ferenc, Major Tamás, Bánsági Ildikó, Garass Dezső, Őze Lajos, Sinkó László

Be kell látni: a kanyarban elhajlanak a vonatok. Az ügy megoldásának érdekében hivatalt is létre hoznak: az Elhajlásvizsgáló Hivatalt. Az ambiciózus Pócsik mindent megtesz annak érdekében, hogy kiküszöbölje ezt az anomáliát, de főnökei lépten-nyomon gátolják a munkájában. Amikor még az angliai utazását is megfúrják, Pócsik - lázadását demonstrálandó - lobogó vörös szakállat növeszt. Ennek helyességét történelmi személyiségek és politikai vezetők példájával is alátámasztja, így ügye hamarosan a minisztérium, majd a bíróság elé kerül. A tárgyaláson lelepleződnek a korrupt, bürokratikus vezetők, és még Pócsik régi szerelme, Keksz is előkerül. Hősünk a lány egyetlen szavára megválik arcának ékétől, és mindenkinek megbocsát.


http://www.filmtortenet.hu/object.a4cb3130-c841-4994-99b5-e273b03b78e9.ivy