2014. június 30., hétfő

Herzl Tivadar: Ősújország

Herzl Tivadar: Ősújország


Bethlen Gábor Könyvkiadó, Budapest, 1993


231 oldal


Herzl Tivadar dr., korunk zsidó történetének egyik legkimagaslóbb alakja volt. Budapesten született, de korán Bécsbe került és karrierjének fénye ott tündökölt a császárvárosban. A kilencvenes években a legünnepeltebb szinpadi szerzők közé tartozik és a legelőkelőbb lapoknak dédelgetett tárcairója. A Dreyfus-ügy idejében Párisban élt és mint a „Neue Freie Presse” tudósitója a nagy pernek elejétől végig tanuja volt. Ez a per kelti fel figyelmét a zsidó kérdés iránt és ráeszmél a lelke mélyén szunnyadó zsidó érzésre és megfogamzik benne az „Altneuland” cimű regényének eszméje. 

Az „Altneuland” utópista regény, amelyet lánglelkével irt meg a legnagyobb zsidó álmodozó: Herzl Tivadar. Kevesen vannak a magyar földön, akik hivebben őriznék nálamnál Herzl zsenijének emlékét. Mélyen átérzett kegyelettel nyúlok én tehát e legszebb munkájához. Tudom, akadnak olyanok, akik ezt a könyvet előitélettel fogadják. Szembeszállok azonban ezzel az elfogultsággal. Én Herzl Tivadarnak csu p á n a világirodalomban nagyraértékelt és örökbecsű munkáját óhajtom bemutatni, amelyből mindvégig kiérződik a zsidó reménykedés a szabadság után. 
Igaz lelkesedéssel bocsátom útnak e könyvet, amellyel szerény szolgálatot vélek tenni a magyar zsidó irodalomnak és azzal a boldog hittel, hogy azt mindenki gyönyörűséggel fogja olvasni. 
A forditó.

http://www.antikvarium.hu/konyv/herzl-tivadar-osujorszag-170228

Jaroslav Hašek: Švejk. Egy derék katona kalandjai az első világháborúban


Magyar Helikon, Budapest, 1969
838 oldal
A regény hőse, mint az alcím is állítja, egy „derék katona”. Furcsa tisztesség a Švejké: részt vehet az első világháborúban, először a hátországban (katonai fogdákban és egészségügyi intézményekben), majd a fronton, végül fogságban. ő a készséges kisember, aki roppantul igyekszik a tisztesség és becsület látszatát kelteni, azonban menti a bőrét, mégpedig úgy, hogy addig hülyéskedik, amíg a bolondok közé zárják, mert tohonyaságaival és furfangjaival terhére van a katonai feljebbvalóinak.
A szatírikus regény, amely ezt az alakot teszi hősévé, háború- és monarchiaellenes élű. A panoptikum, melyet az író és a monarchia militarista világából felvonultat, gyilkos, megsemmisítő nevetésre készteti az olvasót. A dicsőséges „csihi-puhi” anekdotafűzérszerűen kibontakozó, javarészt Švejk által kommentált története: az esztelenségnek, a fegyelmezés gépies, lélektelen formájának, a korlátoltságnak, a kakasdombon is kiélhető cezaromániának, az alkoholizmusnak eseményéből áll össze. Švejk észjárása a cseh nép történeti tapasztalatait sűríti, leleplezi a háborút, a császárság kórhadt rendszerét és általában az emberi ostobaságot. A népi – sokszor naturalista – nyelvezetű dialógusok szatírikusak, állandó feszültséget, folyamatosságot teremtenek, egybeötvözik a sok-sok epizódot. Hasek hősének passzív rezisztenciájában zseniális írói készséggel jelenik meg a sajátos cseh kispolgári világ. A regény befejezetlenül maradt, ám így is egésznek tűnik.
Magyarul először Karikás Frigyes fordításában látott napvilágot, külföldön, a két világháború között. A teljes és hiteles fordítás (Réz Ádámé) 1956 óta jelenik meg.

http://www.antikvarium.hu/konyv/jaroslav-ha%9Aek-svejk-125183

2014. június 8., vasárnap

Paizs Ödön: Magyarok Kanadában (Egy most készülő országról)

Paizs Ödön: Magyarok Kanadában (Egy most készülő országról)


Az Athenaeum Irod. és Nyomdai R.-T. kiadása, Budapest [1928]

http://bookline.hu/product/home!execute.action?_v=Paizs_Odon_Magyarok_Kanadaban&id=2100300700&type=10

Dojcsák Győző: A kanadai Esterházy története

Dojcsák Győző: A kanadai Esterházy története


Magvető, Budapest, 1981

246 oldal

1886. július 19-én százötven elcsigázott, nincstelen magyar vándor állott meg a hatalmas kanadai préri egyik lakatlan pontján, hogy ott új életet kezdjen. Körülöttük, amerre a szem ellát, feltöretlen szűzföldek. Sehol egy ház, sehol egy országút. A félelmetes fűtengerben csak elszórt bölénycsontok s keskeny indiáncsapások voltak. Ezen a helyen ma virágzó kisváros áll: Esterhazy. Nevét az alapítók egykori vezetőjéről, Esterházy Pál Oszkárral kapta. 
Hogyan alakult az első telepsek sorsa? Milyen feladatokat kellett megoldaniuk, milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük, hogy verejtékes munkájuk eredménye megmaradjon? Mi az oka, hogy annyi más újvilági magyar településsel szemben éppen ez maradt fenn? S ki volt a titokzatos alapító, aki Esterházynak mondta magát, holott nem volt e nagy múltú magyar család tagja? 
Dojcsák Győző évtizedes kutatásai eredményét összegezi ebben a könyvben, s miközben választ ad a fenti kérdésekre, bemutatja a századelő Kanadáját is: azt a kort, midőn angolok és franciák, meszticek és indiánok között egy maroknyi magyar is tevékeny részt vállalt abban, hogy e területen létrejöjjön a juharleves ország.

http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=a-kanadai-esterhazy-tortenete&ID=37645&gb_w=f

2014. május 31., szombat

Arthur Koestler: A tizenharmadik törzs

Arthur Koestler: A tizenharmadik törzs

http://bookline.hu/product/home.action?id=2101786106&type=10&_v=Arthur_Koestler_A_tizenharmadik_torzs

Szép Ernő: Emberszag

Szép Ernő: Emberszag

http://bookline.hu/product/home!execute.action?_v=Szep_Erno_Emberszag&id=107323&type=22

Bernard Lewis: Isztambul és az oszmán civilizáció

Bernard Lewis: Isztambul és az oszmán civilizáció

http://bookline.hu/product/home!execute.action?_v=Bernard_Lewis_Isztambul_es_az_oszman_civilizacio&id=2102466206&type=10

Gaál Mózes: Széchenyi István gróf vagy Magyarország újjászületése

Gaál Mózes: Széchenyi István gróf vagy Magyarország újjászületése

http://bookline.hu/product/home!execute.action?_v=Gaal_Mozes_Szechenyi_Istvan_grof_vagy_Magyarorszag_ujjaszuletese&id=104408&type=22

Mikszáth Kálmán: A Tisztelt Ház

Mikszáth Kálmán: A Tisztelt Ház

http://bookline.hu/product/home.action?id=86466&type=22&_v=Mikszath_Kalman_A_Tisztelt_Haz

2014. április 27., vasárnap

L. G. Gaspars: Mi, I. Adolf. Ha a németek győztek volna...

L. G. Gaspars: Mi, I. Adolf. Ha a németek győztek volna...


Unikornis, Budapest, 2005

290 oldal

Ha a németek győztek volna!?... 60 évvel a II. világháború befejezése után rendkívül izgalmasnak tűnő feltételezés ez. Milyen lenne mai vllágrendünk, hogyan alakult volna népek, nemzetek, a zsidóság sorsa? Mi történt volna, ha Sztálingrádnál győznek a németek? Ha Hitler nem lesz öngyilkos? Ha a szabad nemzetek a földgolyó egy tenyérnyi részére kényszerülnek, mert a németek elfoglalják Angliát, Indiát, Kínát? Ha a washingtoni Fehér Házon német birodalmi lobogó leng? Ha Hitlerburgban egy helyen magasodlk a párizsi Eiffel-torony, a New York-i Szabadságszobor és a moszkvai Lenin-emlékmű?... „A német nép csak azt látta, hogy vezére homályba borította Nagy Sándort, Julius Caesart és Napóleont, hogy több országot hajtott hatalma alá, mint a három nagy hódító együttesen. Hogy a németséget a népek urává tette. Hogy elképzelhetetlen gazdagsággal és jóléttel ajándékozta meg, és visszavezette tulajdonképpeni faji hlvatásához: a katonáskodáshoz és a rendfenntartáshoz. És ez az ember még nem császár? Amikor Napóleon sokkal kisebb érdemekért császár lett! Amikor Julius Caesar is caesar, császár, kaiser lett volna, ha le nem döfik március idusán. A Birodalom minden részén könyörgő körmeneteket tartottak, hogy szánja meg már népét. Mintha csak Istent kérték volna. És ez nem túlzás, mert napról-napra növekedett azoknak a tábora, akik amellett kardoskodtak, hogy egyszerre két fokkal lépjen előre és mindjárt istenné avassák. Az istenítési mozgalmat az istenjelölt lefújta, a hónapkeresztelés ellen azonban nem emelt szót. Az újrakeresztelők így érveltek: ha Junius Brutusról, a római köztársaság megalapítójáról júniust, Julius Caesarról, a római monarchia megalapozójáról Júliust és utódáról, az első római császárról augusztust elnevezhették, a szeptember hónap több okból is a vezért illeti... Szeptemberből így - hitler lett: a háború tehát 1939. hitler 1-jén tört ki és a levelek így kezdődtek: ťHitler hó 23-áról kelt soraira válaszolva..." Miután kellő diplomáciai előkészítés után a hűbéres uralkodók is sorra azzal a kéréssel járultak a vezér elé, hogy vegye már fel a császári címet, a koronozás világraszóló pompával megtörtént. Rendkívül izgalmas „document-fiction" - melyhez hasonló még nem jelent meg...

http://www.libri.hu/konyv/l_g_gaspars.mi-i-adolf.html

Bartha Miklós: Kazár földön

Bartha Miklós: Kazár földön


Ellenzék Könyvnyomda, Kolozsvár, 1901

328 oldal

http://www.antikvarium.hu/konyv/bartha-miklos-kazar-foldon-413313


2014. április 12., szombat

Qamil Buxheli: Maksut úr karrierje

Qamil Buxheli: Maksut úr karrierje


Európa, Budapest, 1978

317 oldal

Tarina – nem létező kisváros Albániában, és a szereplők, ahogyan az írók, honfitársaik, földijeik érzékenységétől félve, általában kijelentik – egytől egyig kitalált személyek. Buxheli szatirikus regénye mégis telitalálat: 1939-ben játszódik, és, egy ugyancsak kitalált történet keretében, megrajzolja egész Albániát, amilyen volt a második világháború küszöbén, mindenestül-királyostul, nemzetségestől és szegény emberestől, a szélhámosokig és az utcalányokig bezárólag. 
Buxheli humora néha vaskos, eszközei olykor túlságosan is ismertek, de mindent leleplező szatíra, amely egyaránt irányul a maradi nemzetségek és az akkori valóság operettfigurái ellen, még ma, majdnem negyven év távlatában is, hitelesen eleveníti fel előttünk a sok viszontagságot megért albán nép életének minden keserűségét, és megmutatja a nép egészséges gondolkozását, emberi méltóságát, öntudatát, azt, amit a magyar költő így fejezett ki „örök tanúságul”: „Habár fölül a gálya, S alul a víznek árja, Azért a víz az úr!”

http://www.antikvarium.hu/konyv/qamil-buxheli-maksut-ur-karrierje-74892


Fehér tigris

Белый тигр


Orosz háborús filmdráma, 2012

Rendezte: Karen Shakhnazarov

Szereplők: Gerasim Arkhipov, Vilmar Bieri, Dmitri Bykovsky

Szó sincs Derszu Uzala kettőről, több okból sem, a címbéli fehér tigris (imdbport.hu) ebben a ropogósan friss orosz filmben egy tank neve. Tudjuk jól, például a Kelly hőseiből, hogy a második világháborúban az amerikaiak tankja a Shermanvolt, rengeteg más forrásból pedig azt, hogy a ruszkiké a híres T-34-es. Velük szemben a Wehrmacht haderejében egy igazi, tipikus német szörnyeteg volt csatarendbe állítva, a dallamos elnevezésű Panzerkampfwagen VI., amit még a németek is csak egyszerűen Tigrisnek becéztek. Robusztus, szörnyű hadigépezet volt ez, rettegtek is tőle azok, akiket a sors és az ukáz eléjük parancsolt, pedig a valóságban több baj volt vele, mint amennyi erényét fel lehetett sorolni. A Fehér tigris című film éppen erre a rettegésre épít, amikor címszereplőjévé tette meg ennek a harckocsitípusnak egyik példányát.
Roppant érdekes filmet rendezett Karen Shakhnazarov, bár ez nem meglepetés, hiszen az orosz film -úgy tűnik- kezd magára találni, és rendre markáns alkotásokkal hívja fel magára az érdeklődő közönség figyelmét, de ő maga sem ma kezdte a szakmát, ahogy ezt mondani szoktuk. A szovjet filmgyártásban mindig is fontos volt a második világháború, az ottani, akkori szóhasználatban a Nagy Honvédő Háború megfelelő filmes feldolgozása, ezek aztán igen sokszínű áradatként jelentek meg mozikban: A Ballada a katonáról vagy az Emberi sorstiszta, erős művésziességétől a mélyen sztálinista Berlin elestéig gyakorlatilag tényleg feldolgozódott a háború teljes érzelmi, emberi, ideológiai, történelmi, szociológiai, pszichológiai, stb. spektruma. Berlin eleste megjelenik ebben a mostani filmben is, hiszen ott értek véget a csaták (miután az amuri partizánok visszafordultak a Csendes-óceánnál…), de már nagyon nem úgy, mintCsiaureli hírhedten vonalas, sematikus alkotásánál. Új idők járnak és friss, új szelek fújnak ma már Oroszországban is.
Szóval, érdekes film ez. A Fehér tigrist rettegi a fél ukrán front, amint előrenyomulva saját kiégett tankjainak roncsai mellett vonulnak el. Gyorsan terjed a szóbeszéd, hogy egy elpusztíthatatlan, misztikus német tank egyedül semmisítette meg a teljes szovjet tankhadosztályt, de saját szemével senki nem látta. Az egyik kiégett roncsban egy agyonégett katonát találnak, aki később, miután csodás módon felgyógyult a 95%-os megégésből, beszélni tud a roncsokkal és egyedüli céljává válik, hogy felkutassa és megsemmisítse a titokzatos német harckocsit. A misztikum sohasem állt távol az orosz lélektől, csak a materialista értékrendre építő szovjet hatalom határolódott el tőle. A glasznosztyig szinte csak a kitűnő orosz scifi-irodalom foglalkozhatott szabadon misztikus dolgokkal, amint azonban leomlottak a szovjethatalom ideológiai bástyái az orosz szellem újra szabadon száguldhat a végtelen sztyeppék felett. Szokványos háborús drámaként kezdődik Shakhnazarov (Ilya Boyashov hasonló című, 2008-as regénye alapján készült) filmje, hogy aztán gyorsan beleforduljon a fősodort jelentő misztikus, háborús, igen feszült thrillerbe – amely a végére, nem tagadva a misztikummal mindig párban járó elmélkedésre való hajlamot, illetve a mélyebb tartalom kifejezésére történő művészfilmes hagyományokat sem, filozófiai magasságokban/mélységekben éri el a furcsa hangulatú, lebegős fináléját. (Igen érdekes, ahogyan a kortárs orosz filmek használják a klasszikus zsánerek műfaji jegyeit, lásd néhány poszttal elébb az Augusztus nyolcadikán-t is.)
Tiszta műfaji filmként nem értelmezhető a Fehér tigris. A háborús dráma, legyen bár az első képekben metszően hiteles minden, ahogyan az orosz katonák az oly jellegzetesen hátracsapott tányérsapkáikban, buggyos fenekű gatyáikban, ormótlan csizmáikban, csálé gimnasztyorkáikban, ahogyan amolyan majomszigetekben szívják a mahorkát és a rossz vodkától szemtelenül bamba kíváncsisággal nézik az előttük elfolyó külvilágot: a kissé fakóra színezett képek mintha elveszett háborús dokumentumok lennének; a háborús dráma csak életkép. A thriller, bár súlya van a suspenze-nek, és az akciójelenetek elképesztően látványosak, nem oldódik fel, hanem ellebeg egy (nem részletezem, kik, mik által, milyen körülmények közötti), a háború természetét illető filozófiai eszmefuttatásba. Tehát aki történelmi hitelt és drámai sorszerűséget vár, az nem tud mit kezdeni a misztikummal, aki misztikus thrillert vár, az utálni fogja a feloldás nélküliséget és a végső “rinyálást”… Aki viszont befogadóképes a különlegességekre, aki nyitott és érdeklődő, az viszont élvezni fogja e filmet. Az olykor kifejezetten látványos csatajeleneteken kívül fantasztikus arcokat láthatunk, igazi orosz sármot, végtelen kék tekinteteket a mélyen barázdált arcokban, s amikor megjelenik a Fehér tigris, Wagner muzsikája szól. 

http://efesasanisimasa.wordpress.com/2012/08/10/feher-tigris-%D0%B1%D0%B5%D0%BB%D1%8B%D0%B9-%D1%82%D0%B8%D0%B3%D1%80-the-white-tiger-2012/



2014. március 31., hétfő

Sinclair Lewis: Ez nálunk lehetetlen

Sinclair Lewis: Ez nálunk lehetetlen


Atheneum Kiadás, Budapest, é. n.

372 oldal

http://www.antikvarium.hu/konyv/sinclair-lewis-ez-nalunk-lehetetlen-21987


A szakasz

Platoon


Rendezte: Oliver Stone

Szereplők: Charlie Sheen, Willem Dafoe, Tom Berenger

Önkéntesnek jelentkezik a vietnami háborúba az ifjú Chris Taylor. Ahhoz az egységhez osztják be, amelyet Elias és Barnes őrmester vezet. Elias betartja a játékszabályokat, törődik az embereivel, a kegyetlen Barnest viszont csak a harc, a küzdelem érdekli. Barnesnek és az embereinek semmi sem számít, hidegvérrel kivégzik az ártatlan embereket is. Amikor Eliasnak sikerül megakadályoznia az újabb mészárlást, a feldühödött Barnes lelövi. Chris sejti, mi történt. Mielőtt azonban az ügy kipattanna, a vietkongok támadásba lendülnek.

http://www.port.hu/a_szakasz_platoon/pls/w/films.film_page?i_film_id=6815

2014. március 30., vasárnap

1984

Nineteen Eighty-Four

színes, magyarul beszélő, angol filmdráma, 106 perc, 1984 (16)
Stereo

Rendezte: Michael Radford

Szereplők: John Hurt, Richard Burton, Julia Hamilton

A jövőben járunk. A Föld lakossága egy nukleáris konfliktust követően három országra oszlik, melyek állandó harcban állnak egymással. A totalitárius Óceániát a mindent látó Nagy Testvér kormányozza, fővárosa pedig Londonban van. Az egyéniség bárminemű megnyilvánulását szigorúan üldöző állam egyik polgára, Winston Smith, az Archívumok részlegén dolgozik hivatalnokként. Titokban naplót vezet, melyben leírja titkos vágyait. Egy nap megismerkedik a vonzó Juliával, aki az Igazság részlegén dolgozik. Megbeszélnek egy randevút annak ellenére, hogy ez tiltott tevékenységnek számít. A szerelmesek végül úgy döntenek, megszöknek, de az elnyomó állami apparátus útjukat állja.

http://www.port.hu/1984_nineteen_eighty-four/pls/w/films.film_page?i_film_id=5912

Mikszáth Kálmán: Két választás Magyarországon

Mikszáth Kálmán: Két választás Magyarországon


Kossuth, Budapest, 2010

268 oldal

Az író azt mutatja meg, hogyan torzul el torz viszonyok közepette minden emberi érzés. Katánghy Menyus alakját először egy karcolatban hívta életre, s képviselővé válásáig írta meg hősének pályáját. Két évvel később A körtvélyesi csíny címmel újabb választási cselfogását örökítette meg. A két elbeszélést csak később fogta egy kötetbe azonos címmel: Két választás Magyarországon. A hangsúly a jellemrajzon van: maga a cselekmény elhasznált, jellegtelen, hírlapokból szedett, esetleg Dickenstől kölcsönzött motívumokból épült. Katánghy feudális úri előítéletekkel élve akar felülmaradni a másfajta törvényekhez igazodó polgári világban is, s így törvényszerűen lesz parazitává, az élet hamisjátékosává. Főhősének jellemét, egyéniségét rajzolva Mikszáth itt egyértelmű ítéletet nem mondott. Stílusában legfőbb ellentmondása tükröződött. Jól látta a kiegyezés úri társadalom elposványosodott életét, de jövőt idéző társadalmi eszmények híján némi legyintő cinizmus is belopakodott művészetébe; vállat vonó egykedvűségre késztette a tehetetlenség érzése.

http://www.kossuth.hu/index.php?o=konyvek&k=1740

R. L. Trask: Why Do Languages Change?

R. L. Trask: Why Do Languages Change?


Cambridge University Press, Cambridge, 2010

210 oldal

The first recorded English name for the make-up we now call blusher was paint, in 1660. In the 1700s a new word, rouge, displaced paint, and remained in standard usage for around two centuries. Then, in 1965, an advertisement coined a new word for the product: blusher. Each generation speaks a little differently, and every language is constantly changing. It is not only words that change, every aspect of a language changes over time - pronunciation, word-meanings and grammar. Packed with fascinating examples of changes in the English language over time, this entertaining book explores the origin of words and place names, the differences between British and American English, and the apparent eccentricities of the English spelling system. Amusingly written yet deeply instructive, it will be enjoyed by anyone involved in studying the English language and its history, as well as anyone interested in how and why languages change.

http://www.cambridge.org/gb/academic/subjects/languages-linguistics/historical-linguistics/why-do-languages-change


Andrew Reed Hall: Constructing a 'Manchurian' Identity: Japanese Education in Manchukuo, 1931-1945.

Andrew Reed Hall:  Constructing a 'Manchurian' Identity: Japanese Education in Manchukuo, 1931-1945.


Doctoral Dissertation, University of Pittsburgh, 2004

339 oldal

This study investigates the creation and implementation of elementary and secondary education policy for Chinese-language schools by Japanese officials in the puppet state of Manchukuo. Using Manchukuo textbooks, education journals, and post-war memoirs, it examines the background of the policy-makers, the nature of the ideology they constructed, and the role language played in dissemination of the ideology. The study traces the efforts by the Japanese officials to create a new "Manchurian" national consciousness which they hoped would replace Chinese nationalistic identity among the majority Han Chinese. Originally they tried to shape this identity by employing familiar Chinese models which they expected would mask Japanese control. They used Confucian terminology and appeals to historical precedents to try to legitimize the creation of an independent northeastern state. In time, however, the weight of Japanese demands for empire-wide ideological orthodoxy led the Manchukuo leaders to abandon the Chinese models, and instead portray the state as client, dependent on the Japanese Emperor and in need of an injection of Japan's superior culture. Leading Japanese officials began to support forcing the Chinese to follow Japanese linguistic and ceremonial forms in hopes that it would cause them to appreciate and even willingly support the Japanese effort towards creating a unified Greater East Asia. In other words, their goals changed from securing an acquiescent population to creating willing allies, an effort in which they were ultimately unsuccessful. While the Manchukuo education bureaucracy supported the shift towards an emphasis on the Japanese language, as late as 1943 they resisted attempts at filling the curriculum with Japanese militaristic and imperial material, defying the current trend in Japan and Korea. This resistance was lead by a group of Japanese educators who were participants in the liberal "New Education movement" of the 1920s, who found in Manchukuo an opportunity to implement school reforms which had become impossible in the increasingly conservative atmosphere in Japan. Their success at keeping militaristic elements at bay demonstrates the Japanese empire was less monolithic than usually thought.

http://d-scholarship.pitt.edu/10386/

Az utolsó kínai császár

The Last Emperor

színes, magyarul beszélő, francia-olasz-angol filmdráma, 160 perc, 1987 (12)
Dolby Surround

Rendezte: Bernardo Bertolucci

Szereplők: John Lone, Peter O'Toole, Joan Chen

1950-ben a kínai-szovjet határállomásra beragasztott ablakú szerelvény gördül be: háborús bűnösöket szállítanak haza. Közöttük van Pu Ji, az utolsó kínai császár, aki uralkodói pályáját a japán bábállam, Mandzsuko névleges uraként fejezte be. Mivel kevés jóra számíthat, a mosdóban fölvágja az ereit - de balszerencséjére megmentik, és egy ideológiai átnevelőtáborba viszik. Ott kezd neki önéletrajzának, amelyből kalandos és vadregényes életút rajzolódik ki. 1908-ban vitték a Tiltott Városba a haldokló császárné parancsára, s hamarosan - még kisgyermekként - ő lesz az új uralkodó. Eunuchok serege neveli, s mivel nem léphet ki a palotából, semmit nem tud a világról - arra is csak évek elmúltával jön rá, hogy becsapták: minden pompa és alázat ellenére Kínában már köztársaság van. Ettől fogva erőt vesz rajta a vágy, és mindenáron ki akar törni aranykalitkájából. Mikor a japánok felajánlják neki a megszállt Mandzsúria trónját, nincs ereje visszautasítani, s ezzel végképp tönkreteszi életét.

http://www.port.hu/az_utolso_csaszar_the_last_emperor/pls/w/films.film_page?i_film_id=17761

2014. február 23., vasárnap

David Van Reybrouck: A járvány. Írók, termeszek, Dél-Afrika

David Van Reybrouck: A járvány. Írók, termeszek, Dél-Afrika


Gondolat, Budapest, 2010

280 oldal

David Van Reybrouck, a fiatal belga író régészeti témájú doktori dolgozatát írja, amikor véletlenül kezébe kerül egy könyv, amelyben egy különös plágiumvádról olvas. Elhatározza, hogy kideríti, valóban Eugéne Marais dél-afrikai amatőr természettudós és költő írása alapján született-e Maurice Maeterlinck, az eddigi egyetlen belga Nobel-díjas író könyve a termeszek "társadalmáról". Kutatómunkája során megismerkedik a már csak színpadi szerzőként ismert Maeterlinck írói pályafutásával, amelyben egy idő után a pénz legalább olyan fontos ihletforrás lett, mint a választott tárgy iránti kíváncsiság. Elemezni kezdi, miért izgatta a társadalomfilozófusokat és írókat a rovarok világa már az ókortól fogva, és egyre kíváncsibb lesz a különös sorsú Marais élettörténetére és személyiségére. Hogy megismerje Marais világát és a még fellelhető forrásokat, Dél-Afrikába utazik. Ezzel átlép az apartheid utáni ország mindennapi valóságába, ahol az igazság kiderítése még az esetleges plágium-ügynél is nehezebb feladat. Földrajzilag és szellemileg is egyre beljebb hatol Dél-Afrika sűrűjébe, és az addig politikailag mindig "korrekten" gondolkodó szerző egyszer csak azon kapja magát, hogy különös megértés ébred benne a számára teljesen elfogadhatatlan nézeteket valló rasszista búrok iránt. Rájön, hogy ezek az emberek az adott, történetileg kialakult kulturális kontextusban - bár borzasztóan - de teljesen logikusan gondolkodnak, és ezen csak akkor lehet változtatni, ha ennek tudatában vagyunk, és megértéssel közeledünk feléjük. E felismerés, illetve ennek leírása talán még az izgalmasan alakuló plágium-történetnél is érdekesebb és fontosabb lesz a szerző és az olvasó számára.

http://www.libri.hu/konyv/david_van_reybrouck.a-jarvany-1.html

Eric Berne: Emberi játszmák

Eric Berne: Emberi játszmák


Gondolat, Budapest, 1987

250 oldal

Eric Berne, az 1970-ben elhunyt amerikai pszichiáter ezt a könyvét segédkönyvnek szánta szakemberek számára. Ő is és a kiadó is meglepetéssel tapasztalta, hogy a kötet rövid idő alatt laikusok körében is bestsellerré vált, s ma már minden idők egyik legnépszerűbb pszichológiai tárgyú munkája. Hogy mi e páratlan siker titka? Talán az, hogy a szakzsargont nem ismerő olvasó számára is rendkívül frappánsan, lépten-nyomon „aha” élményt kiváltva tárja elénk mindennapjaink (élet, házassági, szexuális stb.) „emberi játszmáit”.

http://www.antikvarium.hu/konyv/eric-berne-emberi-jatszmak-11330

Nyolc tanú

Vantage Point

színes, magyarul beszélő, amerikai thriller, 90 perc, 2008

Rendezte: Pete Travis

Szereplők: Dennis Quaid, Matthew Fox, Sigourney Weaver, Eduardo Noriega, Zoe Saldana

Spanyolországba utazik az amerikai elnök, hogy a terrorizmus elleni harcról tárgyaljon. A nagygyűlésen megsebesíti egy orvlövész. A rendőrség lezárja a várost és a titkos ügynökök a merénylő után vetik magukat, el kell fogni az illetőt, mielőtt újra lecsapna. Barnes és Taylor ügynök nehéz helyzetben van, egy tűt kell megtalálniuk a szénakazalban. Megpróbálnak eligazodni a szemtanúk ellentmondó vallomásai között. Mindenki mást látott és senki sem mond igazat. Az ügynökök az eseményről készült híradó- és amatőr felvételeket is átnézik, hátha észrevesznek valamit.

http://www.port.hu/nyolc_tanu_vantage_point/pls/w/films.film_page?i_film_id=91111

Timur Vermes: Nézd ki van itt

Timur Vermes: Nézd ki van itt


Libri Könyvkiadó, Budapest, 2013

340 oldal

2011. nyara. Berlin közepén egy üres telken, katonai egyenruhában egy ötvenhat esztendős férfi ébredezik: Adolf Hitler. Amit talál: béke, demokrácia, rengeteg külföldi és egy női kancellár... Ebben az új világban a tőle elvárható fanatikus hittel új karrierbe kezd a televízióban.

Timur Vermes káprázatos szatírájának Hitlere nemcsak végtelenül komikus figura, de ijesztően valóságos is. Meghűl az ereinkben a vér, hogy milyen könnyen megtalálja a helyét egy cinikus, gátlástalan világban, ahol a demokrácia hosszú évtizedei után a demagógia, a nézettségi adatok és a like-gombok nyomogatása vezérli a közéleti cselekvést. A könyv a megjelenése óta töretlen sikert arat Németországban, olvasók százezreit bűvölte el, és a világon szinte mindenütt az idei év egyik legjobban várt megjelenéseként beszélnek róla.


http://www.libri.hu/konyv/timur_vermes.nezd-ki-van-itt.html

2014. február 5., szerda

Moldova György: Titkos záradék

Moldova György: Titkos záradék


Magvető, Budapest, 1973

194 oldal

Hitler Adolf, Vezér és Kancellár 1970-ben Magyarországon járt. Lehet, hogy huszonöt év múlva újra felkeres bennünket. 
Hogyan?… Nem hiszik? Kételkednek? Vagy arra gondolnak, hogy nyomdász barátunk badarságokat szedett, netán a Kiadó hazudik? Ha nekünk nem hisznek, hallgasság meg az írót. Ő mindig igazat mond. Tanúsíthatja ,hogy a Führer mint IBUSZ-vendég részt vett egy pompás Betyártúrán, és a figyelmes idegenforgalmi szervünk a jeles turistát nem Piroschkával ajándékozta meg, hanem Barna Éva tolmácsnővel. 
Végül azt kérdezik, kötetünk miért viseli a Titkos záradék címet? Mert szeretnénk, ha Adolf Betyártúráját és szerelmi ügyeit nem szellőztetnék, bizalmasan kezelnék.

http://bookline.hu/product/home.action?id=1104964&type=10&_v=Moldova_Gyorgy_Titkos_zaradek

2014. február 1., szombat

Fényes szelek

Fényes szelek


színes, magyar filmdráma, 78 perc, 1968


Rendezte: Jancsó Miklós


Szereplők: Balázsovits Lajos, Drahota Andrea, Kovács Kati, Kozák András, Bálint András, Juhász Jácint, Madaras József, Szombathy Gyula


1948. A forrongó magyar fiatalok a NÉKOSZ mozgalom keretében szállnak szembe az egyházzal. A provokáció tárgya egy papi líceum, melynek rendjét felborítják a megszálló fiatalok, és vitára kényszerítik az ott tanulókat. Laci a demokrácia, a meggyőzés híve, aki komolyan gondolja elveit, ezért lemond, amikor egy katolikus diákot akarnak letartóztatni. Ekkor a vezetést két lány, Teri és Jutka ragadja magához... 


Jancsó Miklós, a hatalmi erőszak és az emberi alávetettség viszonyát ezúttal a "fényes szellők" korszakában modellálja. Egy kollégiumfoglalás eseménytörténetébe sűríti a forradalom természetrajzát, a mindenáron való, öncélú, tömeges személytelenségbe tompuló, és hatalmi erőszakba torkolló forradalom veszélyeire figyelmeztet.


http://port.hu/pls/fi/films.film_page?i_film_id=781

2014. január 31., péntek

Odze György: Negyven

Odze György: Negyven


Budapest, 1986

97 oldal

A kisregény főhőse egy negyven éves, zsidó származású, értelmiségi férfi. Egyes szám első személyben meséli el családi életét, karrierjét a Kádár-rendszer Magyarországán.

http://www.antikvarium.hu/konyv/odze-gyorgy-negyven-283892


Alice Munro: Asszonyok, lányok élete

Alice Munro: Asszonyok, lányok élete


Park Kiadó, Budapest, 2013

308 oldal

Irodalmi Nobel-díj 2013
„És ha Észak-Amerikáról beszélünk, akkor Alice Munrót, a világ legnagyobb novellistáját is meg kell említenem. Nálam ő a befutó a legnagyobb kortárs észak-amerikai író címére.” Jonathan Franzen
Az önéletrajzi ihletésű Asszonyok, lányok élete Alice Munro egyetlen regénye, amely egy kislány fiatal nővé serdülését követi nyomon az 1940-es évek kanadai kisvárosában, Ontario tartományban. Az elbeszélő, Dell a város és a bozótvidék határán, ezüstróka-tenyésztő apja farmján éli kisgyerekkorát, ahol öccsével és családi barátjukkal, alkalmazottjukkal, a különc Benny bátyámmal tölti ideje java részét. Amikor iskolásként a városban kezd élni, szinte csak nők veszik körül: anyja, egy határozott gondolkodású, a kisvárosi normákat áthágó asszony, aki enciklopédiát árul a helyi gazdáknak; albérlőjük és barátnőjük, a szabados életvitelű postáskisasszony és Dell iskolatársa, Naomi, akivel megosztja és átéli a kamaszkor félelmeit és féktelenkedéseit. Velük együtt vagy éppen ellenükben keresi Istent, tapasztalja meg a szerelmet és a szexualitást, próbálja megtalálni a saját útját és szerepét, miközben végig megmarad a kisvárosi élet bölcs és szellemes megfigyelőjének. 
Dell nyolc története megindító, mégis humoros beszámoló asszonyok és lányok életéről, a társadalmi korlátok elleni kisebb-nagyobb lázadásokról, a női szerepek változásairól, a felnőtté válás naposabb és árnyékosabb pillanatairól. Alice Munro regényét sokan Joyce Ifjúkori önarcképe női változatának, 20. századi Jane Eyre-nek, a fejlődésregény megújításának tekintik. Az Asszonyok, lányok élete megjelenése után Kanadában elnyerte az év könyve díjat, 1994-ben pedig tévéfilm készült belőle.
Alice Munro 1931-ben született Ontario tartományban, Kanadában. Winghamben nőtt fel. A kanadai Csehovként emlegetett írónő első novelláskötete 1968-ban jelent meg, azóta művei tizenhárom nyelven láttak napvilágot, és világszerte nagy megbecsülésnek örvendenek. Számos díj mellett elnyerte többek között az Egyesült Államok Országos Könyvkritikusi Körének díját és a rangos Giller Prize-t is. A Szeret, nem szeret… kötet Oda-vissza című novellájából – Julie Christie főszereplésével – 2007-ben Egyre távolabb címmel film is készült.

http://parkkiado.hu/termek/asszonyok-lanyok-elete.html

Juan Rulfo: Pedro Páramo - Lángoló síkság

Juan Rulfo: Pedro Páramo - Lángoló síkság


Európa, Budapest, 1978


172. oldal


A mai mexikói (és latin-amerikai) irodalom egyik legnagyobb hatású mesterének ez a két műve – mintha szűkszavú szerzőjük művészi igényességét akarná érzékeltetni – Rulfo egész eddigi életművét képviseli. 

A Pedro Páramo a mexikói falu lidérces hangulatú regénye, az emlékező halottak, megkövült élők, a halálos indulat és halálos szerelem világa. Pedro Páramónak, a földbirtokos-kényúrnak kemény realizmussal megírt élettörténetét a sugallatos ziláltság szivárványos félálma-félvalósága hevíti a varázslat hőfokára. 
A Lángoló síkság költői és kegyetlen elbeszélései pedig egy félelmesen parlagi táj és egy nem kevésbé félelmesen parlagi társadalom összefüggéseibe ágyazzák egy elátkozott mindenség kárvallottját, a mexikói parasztot. 
Ezekkel a művekkel vetett véget Rulfo egy idillikus latin-amerikai népiesség hamis divatjának, és szabott új törvényt hazája és földrésze prózájának.

http://www.antikvarium.hu/konyv/juan-rulfo-pedro-paramo-langolo-siksag-19403

Az igazi Micimackó

A Bear Named Winnie


színes, magyarul beszélő, kanadai filmdráma, 89 perc, 2004


Rendezte: John Kent Harrison


Szereplők: Michael Fassbender, David Suchet, Gil Bellows


Harry Colebourn állatorvosként szolgál a 34. Fort Garry Lovashadosztály kötelékében az első világháború idején. A hadnagy egy árva medvebocsot adoptál, melyet a szülővárosa, Winnipeg után Winnie-nek nevez el. Bár bajtársai óva intik attól, hogy a bocsot magával vigye, a katonákkal együtt behajózzák Európa felét. Angliában Winnie-t a londoni állatkert gondjaira bízza, majd irány a francia front. Winnie hamarosan a londoniak kedvence lesz. Amikor Milne is ellátogat az állatkertbe a kisfiával, a mackó története arra inspirálja, hogy megírja a gyermekirodalom egyik legszebb történetét.


http://www.port.hu/az_igazi_micimacko_a_bear_named_winnie/pls/w/films.film_page?i_film_id=74566



A Gyűrűk Ura - A király visszatér (extended version)

A Gyűrűk Ura - A király visszatér


THE LORD OF THE RINGS: THE RETURN OF THE KING


színes, magyarul beszélő, amerikai-új-zélandi-német kalandfilm, 201 perc, 2003 (12)
Dolby Surround


Rendezte: Peter Jackson
Szereplők: Elijah Wood, Viggo Mortensen, Ian McKellen, Sean Astin, Orlando Bloom, John Rhys-Davies, Liv Tyler, John Noble, Cate Blanchett, Miranda Otto, David Wenham, Billy Boyd, Dominic Monagham
Gandalf (Ian McKellen) Pipinnel (Billy Boyd) Gondorba vágtat, hogy Denethort (John Noble) felkészítse Szauron túlerejével szemben. Théoden király (Bernard Hill) összevonja seregeit Gondor segélyhívására. Aragorn (Viggo Mortensen) végül vállalja sorsát, és hű társaival harcba szólítja a hegyek közt élő holtakat. Középfölde sorsa azonban egészen máshol fog eldőlni. Frodó (Elijah Wood) és Samu (Sean Astin) a Hatalom gyűrűjével Mordor sötét útvesztőit járja. De minél közelebb kerülnek a Végzet hegyéhez, Frodót annál jobban húzza a Gyűrű szörnyű súlya. A világ sorsa egy apró hobbit kezében van, aki kétséges, hogy ellen tud állni a legnagyobbakat is legyőző kísértésnek.

http://www.port.hu/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=57193&i_city_id=3372&i_county_id=-1

A Gyűrűk Ura - A két torony (extended version)

A Gyűrűk Ura - A két torony


The Lord of the Rings: The Two Towersszínes, magyarul beszélő, amerikai-új-zélandi-német fantasztikus kalandfilm, 210 perc, 2002
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott 


Rendezte: Peter Jackson

Szereplők: Elijah Wood, Ian McKellen, Viggo Mortensen, Sean Astin, Orlando Bloom, Christopher Lee, Liv Tyler, Cate Blanchett
Hamarosan eldől Középfölde sorsa: a gonosz ereje egyre nő, mert szövetséget kötött a két torony: Barad-dúr, Szauron, a sötét úr vára és Orthanc, amely Szarumán, az áruló mágus erődje. Frodó, a Gyűrűhordozó és hű barátja, Samu Mordor földje felé tart, hogy a tűzbe hajítsa terhét: ám egy újabb veszéllyel kell szembenézniük - felbukkan Gollam, aki magának követeli a kincset. Eközben a szövetség még élő tagjai a Kósza vezetésével újabb harcokba keverednek. Rohan lovasai mellett küzdenek és különös szövetségesekre lelnek: az Entekre. Árnyék vetül a világra. A Sötét Úr hadseregei Gondor felé vonulnak. Kezdetét veszi a Gyűrűháború.

http://port.hu/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=51664&i_city_id=3372&i_county_id=-1

A Gyűrűk Ura - A Gyűrű Szövetsége (extended version)

A Gyűrűk Ura - A Gyűrű Szövetsége

The Lord of the Rings - The Fellowship of the Ring

színes, magyarul beszélő, új-zélandi-amerikai fantasztikus kalandfilm, 178 perc, 2001
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott

Rendezte: Peter Jackson

Szereplők: Elijah Wood, Ian McKellen, Viggo Mortensen, Sean Astin, Orlando Bloom, John Rhys-Davies, Sean Bean, Liv Tyler, Cate Blanchett, Christopher Lee
Frodó (Elijah Wood), az ifjú hobbit egy gyűrűt kap Bilbótól, amiről kiderül, hogy az Egy Gyűrű, mellyel a Sötétség Ura rabszolgasorba taszíthatja Középfölde népeit. Gandalf (Ian McKellen) Völgyzugolyba küldi Frodót, ahol a tündék legbölcsebb vezetője, Elrond dönt a gyűrű sorsáról. Nincs más lehetőség, a gyűrűt el kell pusztítani Mordorban, a Végzet-katlanban. A szabadnépek tanácsán megújul a Szövetség, és Gandalf vezetésével Frodó és társai, a dúnadán Aragorn (Viggo Mortensen), a tünde Legolas (Orlando Bloom), Gimli, a törp (John Rhys-Davies), és Boromir, az emberek képviseletében, nekivágnak a reménytelen küldetésnek. A jövő attól függ, hogyan alakul a szövetség sorsa.



http://www.port.hu/a_gyuruk_ura_-_a_gyuru_szovetsege_the_lord_of_the_rings/pls/fi/films.film_page?i_film_id=37577

A kezdet kezdete

Year One

Year One

színes, magyarul beszélő, amerikai vígjáték, 97 perc, 2009
Dolby Digital

Rendezte: Harold Rarnis

Szereplők: Michel Cera, Jack Black, Olivia Wilde

Zed és Oh, a két kőkorszaki szaki nehezen jön ki a törzs többi tagjával. Senki sem rajong a nagyszájú, botcsinálta vadászért és a félénk, szánalmas gyűjtögetőért. Amikor a törzs megunja, hogy eltartsa a két léhűtőt, kiteszik a szűrüket. Zed és Oh vándorútra indul, melynek során akarva-akaratlanul sorsdöntő események részesei lesznek. Miközben bibliai tájakon gyalogolnak, bibliai történetekbe keverednek. Találkoznak Káinnal és Ábellel, Ábrahámmal és Izsákkal, megismerkednek néhány prófétával, Szodomában közerkölcsöt bomlasztanak, és még a rabszolgaságot is megtapasztalják.

http://www.port.hu/a_kezdet_kezdete_year_one/pls/w/films.film_page?i_film_id= 

K. - W.; L. - W.