Herzl Tivadar: Ősújország

Herzl Tivadar: Ősújország

Bethlen Gábor Könyvkiadó, Budapest, 1993

231 oldal

Herzl Tivadar dr., korunk zsidó történetének egyik legkimagaslóbb alakja volt. Budapesten született, de korán Bécsbe került és karrierjének fénye ott tündökölt a császárvárosban. A kilencvenes években a legünnepeltebb szinpadi szerzők közé tartozik és a legelőkelőbb lapoknak dédelgetett tárcairója. A Dreyfus-ügy idejében Párisban élt és mint a „Neue Freie Presse” tudósitója a nagy pernek elejétől végig tanuja volt. Ez a per kelti fel figyelmét a zsidó kérdés iránt és ráeszmél a lelke mélyén szunnyadó zsidó érzésre és megfogamzik benne az „Altneuland” cimű regényének eszméje. 
Az „Altneuland” utópista regény, amelyet lánglelkével irt meg a legnagyobb zsidó álmodozó: Herzl Tivadar. Kevesen vannak a magyar földön, akik hivebben őriznék nálamnál Herzl zsenijének emlékét. Mélyen átérzett kegyelettel nyúlok én tehát e legszebb munkájához. Tudom, akadnak olyanok, akik ezt a könyvet előitélettel fogadják. Szembeszállok azonban ezzel az elfogultsággal. Én Herzl Tivadarnak csu p á n a világirodalomban nagyraértékelt és örökbecsű munkáját óhajtom bemutatni, amelyből mindvégig kiérződik a zsidó reménykedés a szabadság után. 
Igaz lelkesedéssel bocsátom útnak e könyvet, amellyel szerény szolgálatot vélek tenni a magyar zsidó irodalomnak és azzal a boldog hittel, hogy azt mindenki gyönyörűséggel fogja olvasni. 
A forditó.

http://www.antikvarium.hu/konyv/herzl-tivadar-osujorszag-170228

Jaroslav Hašek: Švejk. Egy derék katona kalandjai az első világháborúban

Jaroslav Hašek: Švejk. Egy derék katona kalandjai az első világháborúban

Magyar Helikon, Budapest, 1969

838 oldal

A regény hőse, mint az alcím is állítja, egy „derék katona”. Furcsa tisztesség a Švejké: részt vehet az első világháborúban, először a hátországban (katonai fogdákban és egészségügyi intézményekben), majd a fronton, végül fogságban. ő a készséges kisember, aki roppantul igyekszik a tisztesség és becsület látszatát kelteni, azonban menti a bőrét, mégpedig úgy, hogy addig hülyéskedik, amíg a bolondok közé zárják, mert tohonyaságaival és furfangjaival terhére van a katonai feljebbvalóinak.

A szatírikus regény, amely ezt az alakot teszi hősévé, háború- és monarchiaellenes élű. A panoptikum, melyet az író és a monarchia militarista világából felvonultat, gyilkos, megsemmisítő nevetésre készteti az olvasót. A dicsőséges „csihi-puhi” anekdotafűzérszerűen kibontakozó, javarészt Švejk által kommentált története: az esztelenségnek, a fegyelmezés gépies, lélektelen formájának, a korlátoltságnak, a kakasdombon is kiélhető cezaromániának, az alkoholizmusnak eseményéből áll össze. Švejk észjárása a cseh nép történeti tapasztalatait sűríti, leleplezi a háborút, a császárság kórhadt rendszerét és általában az emberi ostobaságot. A népi – sokszor naturalista – nyelvezetű dialógusok szatírikusak, állandó feszültséget, folyamatosságot teremtenek, egybeötvözik a sok-sok epizódot. Hasek hősének passzív rezisztenciájában zseniális írói készséggel jelenik meg a sajátos cseh kispolgári világ. A regény befejezetlenül maradt, ám így is egésznek tűnik.

Magyarul először Karikás Frigyes fordításában látott napvilágot, külföldön, a két világháború között. A teljes és hiteles fordítás (Réz Ádámé) 1956 óta jelenik meg.

http://www.antikvarium.hu/konyv/jaroslav-ha%9Aek-svejk-125183

Dudek kvin jaroj en la Esperanta Respubliko

Paizs Ödön: Magyarok Kanadában (Egy most készülő országról)

Paizs Ödön: Magyarok Kanadában (Egy most készülő országról)

Az Athenaeum Irod. és Nyomdai R.-T. kiadása, Budapest [1928]

http://bookline.hu/product/home!execute.action?_v=Paizs_Odon_Magyarok_Kanadaban&id=2100300700&type=10

Dojcsák Győző: A kanadai Esterházy története

Dojcsák Győző: A kanadai Esterházy története

Magvető, Budapest, 1981

246 oldal

1886. július 19-én százötven elcsigázott, nincstelen magyar vándor állott meg a hatalmas kanadai préri egyik lakatlan pontján, hogy ott új életet kezdjen. Körülöttük, amerre a szem ellát, feltöretlen szűzföldek. Sehol egy ház, sehol egy országút. A félelmetes fűtengerben csak elszórt bölénycsontok s keskeny indiáncsapások voltak. Ezen a helyen ma virágzó kisváros áll: Esterhazy. Nevét az alapítók egykori vezetőjéről, Esterházy Pál Oszkárral kapta. 
Hogyan alakult az első telepsek sorsa? Milyen feladatokat kellett megoldaniuk, milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük, hogy verejtékes munkájuk eredménye megmaradjon? Mi az oka, hogy annyi más újvilági magyar településsel szemben éppen ez maradt fenn? S ki volt a titokzatos alapító, aki Esterházynak mondta magát, holott nem volt e nagy múltú magyar család tagja? 
Dojcsák Győző évtizedes kutatásai eredményét összegezi ebben a könyvben, s miközben választ ad a fenti kérdésekre, bemutatja a századelő Kanadáját is: azt a kort, midőn angolok és franciák, meszticek és indiánok között egy maroknyi magyar is tevékeny részt vállalt abban, hogy e területen létrejöjjön a juharleves ország.

http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=a-kanadai-esterhazy-tortenete&ID=37645&gb_w=f