2015. január 5., hétfő

Hoó Bernát: Tiszakerecsenytől Kanadáig

Hoó Bernát: Tiszakerecsenytől Kanadáig
Magvető, Budapest, 1963
"A kutyám, ez a hűséges állat, mindenütt a sarkamban. A vonat beérkezése előtt tizenöt perccel Banockon voltam. 
A kutyám, szegény, már tudta, hogy most lát utoljára. Nem akart tőlem elmaradni. 
Megváltottam a jegyemet Torontóig. A vonat is beérkezett, felszálltam a vonatra. Így szöktem el mistatimi ellenségeim elől. De a kutyám olyan ordításba kezdett, hogy bizony a könnyeim is kicsordultak, amikor láttam, hogy ez az állat hogyan szalad a vonat mellett egyik kocsitól a másikig, keres engemet, és keservesen vonít."


"Amelyik magyarnak Kanadában jól megy a sora, az olyanból többnyire kivész a honvágy. Még azt is eltitkolja sok, hogy valaha magyar volt. Csak arra törekszik, hogy vagyona legyen, jól éljen. Találkoztam én ilyennel nem eggyel."
"A gyerekek eljönnének Magyarországba, látogatóba, el is jönnek majd, de azoknak már ez a hazájuk. Kanada. Hát miért unszolnám őket, hogy hagyják el? Miért tenném őket hazátlanokká? Megtanultam én keservesen, hogy milyen érzés a hazátlanság érzése.
Már csak ezek a zsíros ételek is visszariasztanák őket, amilyeneket Magyarországon főznek."

http://bookline.hu/product/home!execute.action;jsessionid=Noa6Sg3sqvNc1uvkNYzasg**.Node4?_v=Hoo_Bernat_Tiszakerecsenytol_Kanadaig&id=2101360549&type=10

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése