A környező hegyek barlangjai, a természeti értékeket bemutató turistautak nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy kedvelt üdülő- és kirándulóhellyé váljon a falu, amelyhez vallási emlékek kötődnek.A hagyomány szerint a Bakonybél környéki erdők belsejébe húzódtak a kereszténység helyett a régi vallásukat megőrző magyarok Szent István király idején, és az itt lévő sziklákat használták áldozóhelyül (Oltár-kő, Fehér-kő, Hegyes-kő).
Az első magyar király idején épült a Benedek-rendiek kolostora is, és úgy tartják, hogy itt élt 1023 és 1030 között Szent Gellért püspök, Imre herceg nevelője, aki a világtól elvonultan, egy remetelakban írta műveit.
A török korban a falu és a kolostor is lakatlanná vált, s csak 1700-tól éltek újra szerzetesek Bakonybélben. A ma látható bencés kolostor 1759-ben épült, katolikus szeretetotthonként működik. Parkja szép arborétum, természetvédelmi terület.
A XVIII. század végén kétszer is elpusztította a falut a tűzvész; a következő század elején viszont jelentős iskola működött a kolostorban, melynek vezetője Guzmics Izidor író, szerkesztő, apát. Olyan személyiségek tanultak itt, mint Rómer Flóris tudós író, régész, és Rónay Jácint természettudós.
A településen több múzeum is működik. Egy korabeli népi lakóházban rendezték be a Bakonyi Erdők Házát, amely képet nyújt a Magas-Bakony növény- és állatvilágáról. A bakonybéli Szabadtéri Néprajzi Múzeum 1970-ben nyílt meg két kiemelt műemlékké nyilvánított házban. Az épületekben berendezett tárlat feleleveníti a vidék szellemi kultúráját, s azoknak az életét, akik a Bakonyban laktak évszázadokon át.
Bakonybél környékének idegenforgalmi látványosságai közé tartozik a Pénzlyuk-barlang, a Tarkő-lik, az Odvaskő-barlang, amelyekhez több jelzett erdei turistaösvény is indul a faluból.
A település megközelíthető közúton: a 8-as útról Herend után a 83-as úton, majd Pápánál keleti irányban Bakonykoppány felé, onnan délre mintegy 10 kilométerre.
http://www.vendegvaro.hu/Bakonybel
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése