Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1995
267 oldal
A nemzeti nyelvtudományi kutatások mind módszertanilag, mind tartalmilag feltételezik az általános nyelvészet kategóriáit, egységes érvénnyel kidolgozott fogalomrendszerét. Telegdi Zsigmond egyetemi tankönyve a nyelvtudománynak azokat a kérdéscsoportjait tekinti át, amelyek általában is felölelik a nyelvészet alapvető problémáit: jel és jelentés viszonya, a jelentés természete és fajtái, a szó és a mondat, a nyelvtani szerkezet és szabály, illetve magának a nyelvnek mint társadalmi-történeti képződménynek, mint jelrendszernek a fogalma stb. ; Telegdi szisztematikusan kifejtett koncepciója szerint az általános nyelvészet tárgya és módszere három kérdéskör kifejtésével vázolható. A megközelítés első szempontja az absztrakt, illetve általános szemiotika tételeit veszi alapul: itt határozza meg a nyelvi kommunikáció, a nyelvi jel, a jelentésviszonyok, a nyelv és a beszéd mibenlétét, főbb sajátságait. A másik a szorosabban vett metodikai megközelítés: itt nemcsak a nyelvleírás tudományos módszertanának általános problémáit tekinti át a szerző, hanem külön fejezetekben vizsgálja a nyelvi rendszer övezeteinek sajátos vizsgálati módszereit, azaz a nyelvtudomány szakágazatait (szintaxis, morfológia, fonetika és fonológia, szemantika, lexikológia). A zárófejezet a nyelvészet történeti vonatkozásait tárja fel, nagy figyelmet szentelve ezen belül is az összehasonlító nyelvkutatásnak, a nyelv és gondolkodás, illetve a nyelv és társadalom kérdéseinek. - Az elméleti és oktatásmódszertani szempontból egyaránt kitűnő, a magyar nyelvű általános nyelvészeti szakirodalom e "klasszikussá" vált darabját - a nyelvtudomány kérdéseiben járatos olvasóknak érdemes ajánlani.
http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=bevezetes-az-altalanos-nyelveszetbe&ID=316648
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése