Bagrat Sinkuba: A hírmondó

Bagrat Sinkuba: A hírmondó

Magvető, Budapest, 1977
384 oldal

Egy magányos aggastyán az első személyű elbeszélője ennek a regénynek: Zaurkan Zolak, egy kaukázusi nép – az ubihok – maradéka, hírmondója. És eleinte mintha keleti mesét, népe szájhagyományaként kapott históriát mondana el írókrónikásának: amikor meglódulnak az események, döbben rá az olvasó, hogy rettentő történelmi valóságot ismer meg. Egy száztíz éve elkövetett népirtás – ma úgy mondjuk: genocídium – története, amit Bagrat Sinkuba lejegyzett, azé a tragikus sorsé, amelyre az 1864. évi krími háború után a cári Oroszország és a szultán Törökországa kárhoztatta az ubih népet. Tegnap még háborús ellenfelek egyikének, az Orosz Birodalomnak útjában állt egy kicsi és szabad kaukázusi nép – mert termékeny földön, gazdag tájon élt, gyarmatosítók számára ígéretes tartományban, a másiknak, a Magas Portának bármilyen jövevénynép mindig jókor jött – mert friss emberanyag kellett a szüntelen háborúkban kivérző hadseregnek, és mert sok földönfutó kellett kényszermunkásnak, és minél több lány a háremekbe vagy cselédnek –, belefoglalhatták tehát egy békeszerződésbe egy nép deportálását, aminek egy nép pusztulása lett a vége.
Zaurkan Zolak elmondja, hogyan. A történet hősei a történelem tegnapjának valóságosan élt személyei, a regény a Kaukázus történetének egy hű és tanulságos fejezete. Ami megdöbbentő és tragikus benne, azt színei és szépségei ellensúlyozzák, és mindaz, amit az író a Magyarországon ismeretlen ubih nép kultúrájáról, társadalmi rendjéről, népszokásairól feljegyzett.

http://moly.hu/konyvek/bagrat-sinkuba-a-hirmondo

Az ötödik elem

The Fifth Element

színes, magyarul beszélő, francia akció-vígjáték, 126 perc, 1997

Rendezte: Luc Besson

Szereplők: Bruce Willis, Mila Jovovich, Gary Oldman, Ian Holm

Minden ötezredik évben egy kapu feltárul két dimenzió között. Az egyikben található az univerzum és benne mindenféle életforma. A másikban a Gonosz, melynek csupán egy célja van: elpusztítani az Életet. Csak a titokzatos ötödik elem mentheti meg a világot az ötezer évenként feltámadó Gonosz pusztításától. Így az univerzumnak minden ötezredik eszetendőben szüksége van egy hősre. A XXIII. század veszélyekkel és furcsaságokkal teletűzdelt univerzumában, New Yorkban egy nem mindennapi hős, Korben Dallas (Bruce Willis) szembeszáll a Gonosszal, hogy az emberiséget megvédelmezze.

http://www.port.hu/az_otodik_elem_the_fifth_element/pls/w/films.film_page?i_film_id=1955

A titánok harca

Clash of the Titans

színes, magyarul beszélő, amerikai akciófilm, 106 perc, 2010

Rendezte: Louis Leterrier

Szereplők: Sam Worthington, Liam Neeson, Ralph Fiennes, Mads Mikkelsen, Gemma Arterton, Izabella Miko

Az alvilág ura, a hatalomra törő Hádész elpusztítja a félisten Perszeusz családját. Ugyanakkor azt követeli az emberektől, hogy áldozzák fel Argosz hercegnőjét, Andromédát, és vessék a szörnyszülött fia, Kráken elé. Perszeusz vállalja, hogy szembeszáll a szörnnyel. Egy csapat harcossal, köztük a veterán Drakóval és Andromédával az oldalán elindul, hogy megakadályozza Hádész célját. A tiltott világokban való utazás során csak akkor győzhetik le az útjukba kerülő vérszomjas démonokat és fenevadakat, ha a végzetével dacolva Perszeusz elfogadja a benne rejlő isteni erőt, és saját kezébe veszi sorsának irányítását.

http://www.port.hu/a_titanok_harca_clash_of_the_titans/pls/w/films.film_page?i_film_id=108021

Dudek kvar jaroj en la Esperanta Respubliko

Mi komencis lerni Esperante 24 jarojn antauxe.

Az ötödik pecsét

Az ötödik pecsét

színes, magyar filmdráma, 107 perc, 1976

Rendezte: Fábri Zoltán

Szereplők: Őze Lajos, Márkus László, Bencze Ferenc, Horváth Sándor, Dégi István, Pécsi Ildikó, Moór Marianna, Latinovits Zoltán, Bánffy György, Cserhalmi György, Vándor József, Békés Rita

1944. A kiskocsmában a törzsvendégek (az órás, a könyvügynök, az asztalos, a fényképész és a kocsmáros) mindennapos dolgokról beszélgetnek. A borjúszegy elkészítésének módjáról, az ismerősökről, meg arról, hogyha módjuk lenne haláluk után feltámadni, a gazdag zsarnok vagy a szerencsétlen, de tisztességes rabszolga sorsát választanák-e. Nem is sejtik, hogy a felvetett elméleti kérdésre másnap már a nyilasok kínzókamráiban - a gyakorlatban, tetteikkel kell felelniük.

http://www.port.hu/az_otodik_pecset/pls/w/films.film_page?i_film_id=9763

Thea von Harbou: Metropolisz

Thea von Harbou: Metropolisz

Dávid Könyvkiadó, Szeged, 1995

180 oldal

"Joh Fredersen hátraperdült. Rábámult a lényre, ki előtte állt, szemei közben megüvegesedtek.
Ez a lény egy nő, semmi kétség. A finom ruhában, melyet viselt, egy test állt, teste mint egy fiatal nyárfa. Ámbár nő volt, nem emberi lény. Mintha kristályból készült volna teste, melyen a csontok ezüstösen világítottak keresztül. Hideg áradt az üveges bőrből, melyben nem volt egyetlen csepp vér sem. A lény az elszántság, majdnem a dac mozdulatával tartotta szép kezét mellére szorítva, mely nem mozdult.
Arca nem volt. A szem, mintha lehunyt szemhéjra festették volna, nézés nélkül, a csöndes őrület kifejezésével meredt a már nem is lélegző férfira.
– Légy udvarias, szép Paródiám – szólt a távoli hang. Köszöntsd Joh Fredersent, a nagy Metropolisz urát!…"

https://www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=metropolisz&ID=1781

The 25th Reich

Rendezte: Stephen Amis

Szereplők: Jim Knobeloch, Serge de Nardo, Angelo Salamanca

In 1943, five US soldiers are recruited by the OSS for a time travel mission to save the world from the tyranny of Hitler's 25th Reich.

http://www.imdb.com/title/tt1931551/

Jevgenyij Zamjatyin: Mi

Jevgenyij Zamjatyin: Mi

Cartaphilus, 2008

237 oldal
Megelőzte korát. Remekműbe öntötte azt, ami később bekövetkezett, s kis híján évszázadunk keserű valóságává lett.
Jevgenyij Zamjatyin -civilben jégtörőhajó-mérnök, a bátor zseni megsejtette, hogy hová tarthatunk, ha nem vigyázunk, miféle embertelen társadalom fenyeget, a számokká torzult egyének szürke tömege, élén a mindenható Jótevővel.
Közben kitalált egy új műfajt, az antiutópiát.
Megírta a remekművet. Anyanyelvű, orosz kiadásának azonban nem örülhetett, 15 esztendővel megjelenése előtt, az életét pár esztendővel meghosszabbító emigrációban halt meg.
Évekig, évtizedekig nem ismertük, nem ismerhettük. Legfeljebb hallásból. S azokból a művekből, melyek rá épülve, általa ihletve jelentek meg. Sajnos nem szülőhazájában, Oroszhonban. Ahonnan el kellett mennie, mert elűzte a félremagyarázó, leegyszerűsítő önkény. Irodalmi és politikai.
Őt, az örökösen lázadót, aki semmit nem fogadott el, ami ellentmond az értelemnek. Ám hatása, mint búvópataké a cseppkőbarlangban, ott van minden képződményben, csodára ébresztő sztalaktitban és sztalagmitban. Ott van Huxley tíz évvel, Orwell negyedszázaddal később született, világhírű művében. Őt egy időre méltatlanul elfelejtették, de az idő igazságot szolgáltatott. Könyve, ha késéssel is, itt van közöttünk. Él, hat és figyelmeztet. Mellesleg, de nem utolsósorban szórakoztat is.

http://www.cartaphilus.hu/zamjatyin-mi

A., V., E.