2009. február 25., szerda

Kajetan Kovič: Sem isten, sem állat


Egy elmúlt nagy szerelem emlékét hordozza magában Andrej, a harmincöt éves, magányosan élő mérnök. Már egy esztendeje, hogy elbúcsúzott Milenától, de ez a kapcsolat ma is átszövi tudatát, érzéseit, hangulatait. És ekkor találkozik egy huszonhárom éves, szép fiatal lánnyal, aki néhány napi ismeretség után az övé lesz. Mártát, a vonzó partnert, Andrej egyre közelebb érzi magához - s felbukkan előtte egy újabb szerelem lehetősége. E két sajátos összetartozás történetét beszéli el díjnyertes regényében Kajetan Kovic, a jugoszláviai szlovén irodalom rangos képviselője. Férfi-nő intim kapcsolatának ábrázolása mindig hálás téma a szépirodalomban - Kovic regénye azonban nagyobb igényű ennél: a szerző Andrej figurájában a gondolkodó, töprengő modern értelmiségi típusát rajzolja meg, aki vállalja a szembenézést a társadalom és az egyén problémájával: alkotómunka, morál, házasság, közöny, magányosságérzet, egzisztenciális törekvések, polgárosodó szemlélet nálunk is időszerű kérdéseivel. Az ember nem lehet közönyös, mint az isten, sem elégedett, mint az állat: a közöny elleni lázadás viszi előbbre az életet. Csupán ez a felismerés vezethet el az alkotó életformájához és az igazi szerelemhez - ezt példázza Kajetan Kovic regénye.

http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?ID=179941

2009. február 23., hétfő

Bábok


Dolls

rendezte: Takeshi Kitano
szereplők: Kanno Niko, Nishijima Hadetoshi


Három történet a halhatatlan szerelemről: Matsumoto és Sawako valaha boldogan éltek, mígnem a szülői nyomás hatására sorsuk tragédiába torkollott. Miro harmincesztendős, ilyeténképpen öregedő yakuza-főnök, aki valaha csóró gyári munkásként kereste kenyerét, és nagyravágyó álmaiért cserébe elhagyta szerelmét. Visszatér a parkba, ahol annak idején találkozgattak. Haruna állandóan a tengert bámulja. Gyönyörű arca félig bekötözve. Nem is olyan régen sikeres popsztárként csillogott. Nukui valószínűleg a legodaadóbb híve, aki elérkezettnek látja az időt arra, hogy ezt be is bizonyítsa. Tizedik filmjéhez érkezvén Takeshi Kitano a klasszikus japán hagyományokon nyugvó Bunraku bábszínház elemei által inspirált filmet készített. A nyitó képsorok a bábosok és bábjaik életét igyekeznek bemutatni, keretet teremtve általuk modern környezetbe helyezett meséjének.

http://www.port.hu/babok_dolls/pls/fi/films.film_page?i_film_id=52809&i_city_id=3372&i_county_id=-1&i_where=2&i_topic_id=2

2009. február 22., vasárnap

Ágyrajáró tolvajok


Die Beischlafdiebin

Marokkóban szinte mindig süt a nap, a szállodák tömve német turistákkal, akik alig várják, hogy akár a legócskább trükkökkel is megkopasszák kimeríthetetlennek hitt pénztárcáikat. Petra a fiatalságát áldozza be, s a kölni középosztály alapjáraton tartható életét e bárokban szerezhető kétes pénzen próbálja felső-középosztályira feltornázni. Hosszú évek telnek el, pasik jönnek és mennek, tuti a bolt, húga két bölcsészdoktorálását is finanszírozza. Franciska húga túlképzett, vállalkozása adóság spirálba kergette, a családi otthon dobra verésre vár.
Németország 1990-es újraegyesítését követő években játszódó tragikomikus történet szereplői a folyamatosan alakuló gazdasági- és társadalmi berendezkedés vesztesei, akik ha csak egy lépéssel is, de lemaradnak a boldogság felé induló vonatról.


német dráma, 85 perc, 1998
Rendezte: Christian Petzold
szereplők: Constanze Engelbrecht, Nele Mueller-Stöfen

http://port.hu/agyrajaro_tolvajok_die_beischlafdiebin/pls/fi/films.film_page?i_perf_id=9514423&i_where=1&i_where_tv=1

2009. február 20., péntek

José Saramago: Kőtutaj


Az író maga sem tagadta egy interjújában, hogy könyve első változatában inkább egy tudományos-fantasztikus ötlet kibontása volt, de a mű végső formájában már túlnő a modern technika regényén. Az alapszituáció: megrepedtek a Pireneusok, mindörökre eltünt az Irati folyó. Az eredendően vékonyka rés szakadékban hasítja ketté a hegyláncot, és az Ibériai-félsziget - leválván Európáról - megkezdi különös utazását az Atlanti-óceánon. Geodéták, geológusok, búvárok, tudományos intézetek és nagyhatalmi kormányok kutatják a "tektonikus rejtély" titkait. A megállíthatatlanul sodródó kőbárka-félsziget mint "lassan forgó, álombeli körhinta" ring a tengeren. A Kőtutaj történelmi időben-térben a portugál lét szimbóluma. A félszigeten utazó, a csoda valóságát megérző-megélő szereplők sorsában szétválaszthatatlanná fonódik egyetemes és személyes vágy: a szabadság, a függetlenség, az igazság lehetősége. Három férfi és két nő utazik a kőtutajon, egyre messzebb az események miatt pánik-hangulatú világtól. Pedro Orce lesz a vezetője a véletlenül összeverődő társaságnak. José Anaico, Joaquim Sasso, Joana Carda és Maria Ouavaira őt és néma kutyáját követve utaznak keresztül egész Portugálián. Útjuk - előbb a Kétlovas nevü kis autón, majd Maria málháskocsiján - egyben több évszázadnyi utazás szülőföldjük történelmében. Pedro Orce pedig egy andalúziai "dombok mögötti faluból" indul a történet végén utolsó útjára. A halott öreget társai nem véletlen viszik vissza arra a helyre ahol a "legrégibb európai ember koponyacsontját megtalálták". Mint ahogy az sem véletlen, hogy Pedro Orce akkor hal meg, amikor már "nem érzi a földet", a sziklasziget megállt. Sírjánál a csodatévő juharág "kizöldült, jövőre talán virágba szökken". A két férfi és a szívük alatt magzataikat hordó asszonyok pedig folytatják útjukat - "ki tudja, milyen jövő, milyen sors felé".
Saramago féloldalnyi körmondatai rövid, tömör részmondatokból állnak - így az író alig tördelve a szöveget, az élőbeszéd lüktetésével, vibrálásával vagy elhallgatásaival, közbevágásaival varázsolja elevenné a leírtat. Mítosz és történelem, szimbólum és valóság nemes ötvözete a mély filozófiai és egzisztenciális kérdéseket oly könnyeden, eseménydúsan és szellemesen hitelesítő regény, amely - a modern világirodalmat kedvelőknek és értőknek ajánlható.

http://legeza.oszk.hu/sendpage.php?rec=li1863

2009. február 16., hétfő

Bakonybél

A környező hegyek barlangjai, a természeti értékeket bemutató turistautak nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy kedvelt üdülő- és kirándulóhellyé váljon a falu, amelyhez vallási emlékek kötődnek.

A hagyomány szerint a Bakonybél környéki erdők belsejébe húzódtak a kereszténység helyett a régi vallásukat megőrző magyarok Szent István király idején, és az itt lévő sziklákat használták áldozóhelyül (Oltár-kő, Fehér-kő, Hegyes-kő).

Az első magyar király idején épült a Benedek-rendiek kolostora is, és úgy tartják, hogy itt élt 1023 és 1030 között Szent Gellért püspök, Imre herceg nevelője, aki a világtól elvonultan, egy remetelakban írta műveit.

A török korban a falu és a kolostor is lakatlanná vált, s csak 1700-tól éltek újra szerzetesek Bakonybélben. A ma látható bencés kolostor 1759-ben épült, katolikus szeretetotthonként működik. Parkja szép arborétum, természetvédelmi terület.

A XVIII. század végén kétszer is elpusztította a falut a tűzvész; a következő század elején viszont jelentős iskola működött a kolostorban, melynek vezetője Guzmics Izidor író, szerkesztő, apát. Olyan személyiségek tanultak itt, mint Rómer Flóris tudós író, régész, és Rónay Jácint természettudós.

A településen több múzeum is működik. Egy korabeli népi lakóházban rendezték be a Bakonyi Erdők Házát, amely képet nyújt a Magas-Bakony növény- és állatvilágáról. A bakonybéli Szabadtéri Néprajzi Múzeum 1970-ben nyílt meg két kiemelt műemlékké nyilvánított házban. Az épületekben berendezett tárlat feleleveníti a vidék szellemi kultúráját, s azoknak az életét, akik a Bakonyban laktak évszázadokon át.

Bakonybél környékének idegenforgalmi látványosságai közé tartozik a Pénzlyuk-barlang, a Tarkő-lik, az Odvaskő-barlang, amelyekhez több jelzett erdei turistaösvény is indul a faluból.

A település megközelíthető közúton: a 8-as útról Herend után a 83-as úton, majd Pápánál keleti irányban Bakonykoppány felé, onnan délre mintegy 10 kilométerre.

http://www.vendegvaro.hu/Bakonybel


2009. február 8., vasárnap

Ismail Kadare: A háromlyukú híd


Ulpius-ház, 2001
238 oldal

„Hogyan leszel képes Ázsia részeként létezni, ó, én szép Arberiám? " Ismail Kadare , a Nobel-díjra jelölt albán író, a kortárs világirodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. A háromlyukú híd című remekművének egyik pillére egy régi ballada - alapmotívuma a magyar népköltészetből is ismert -, mely elbeszéli, hogy emberáldozatra van szükség, ha az építők azt akarják, hogy ne dőljön le a vár, amelynek épp felhúzzák a falait. A befalazott balladája azonban a hiszékeny, babonás nép hallgatólagos segítségével arra szolgál, hogy a hídépítő társaság legyőzze riválisát, a Kompok és Tutajok egyesületét, s egyeduralkodóvá váljon az átkozott Ujante folyó fölött.A történet egyszerű, a stílus szikár, a végeredmény mégis olyan misztikus és megfoghatatlan, amilyen csak egy mese lehet. Egy mese, mely magával ragad, elvarázsol és elgondolkodtat egyszerre.„...most a holdfényben az a benyomásom támadt, hogy a körülöttem elterülő egész hatalmas síkság vérben úszik, és a hegyek porrá omlanak. Láttam a török hordákat, ahogy végigdúlják Európát, hogy egészen az óceánig kiterjesszék az iszlám határait. Láttam a tüzeket, a felcsapó lángokat és a hamut, emberek és krónikák elszenesedett maradványait. És láttam nagyszerű táncainkat, zenénket, ruháinkat és nyelvünket, ahogy kétségbeesetten menekülnek a hegyekbe... Ez a sors vár az albán nyelvre, a hegyek közé kell rejtőznie, kitéve a mennydörgés, a villámok és a lavinák pusztító erejének, a völgyek és a síkságok pedig elnémulnak.”

http://www.libri.hu/hu/konyvek/irodalom/szepirodalom/tovabbi_konyveink/a_haromlyuku_hid

2009. február 3., kedd

Roman Ludva: Szív-fal


Az író, Patrik Honzl átlagos érdeklődéssel szemléli a világhírű festő, Josef Hala munkásságát, ám, amikor a kezébe kerül egy Halával készült beszélgetés, valóságos művészettörténeti nyomozásba kezd. Hala festményeinek tematikája és képkidolgozása első pillantásra megfogalmazhatatlanul más, mint a hagyományos alkotásoké. Erre a titokzatos másságra egy régi toszkán legenda adhat magyarázatot, amely egy 13. századi gótikus festményben rejtőző, láthatatlan tintával írott, a képeknek örök, sosem múló értéket ígérő formuláról mesél: a festőknek megadatott "bölcsek kövéről". Minden jel arra utal, hogy ezt a formulát, amely a toszkán kolostor tulajdonában lévő képben rejtőzik, Josef Hala ismeri.
(2008)
Fűzve, 112 x 179 mm, 360 old.
Fordította Csoma Borbála

http://www.kalligram.com/start.php?id=2&detail=1&id_row=603&kde=3&PHPSESSID=8d671f213f00da417d0867a7bc36590b