Rómának szeretettel

To Rome with Love

színes, feliratos, amerikai-olasz-spanyol vígjáték, 102 perc, 2012

Rendezte: Woody Allen

Szereplők: Pénelope Cruz, Woody Allen, Ellen Page, Alec Baldwin, Roberto Benigni

A Rómának szeretettel sokszereplős vígjáték, ami a világ egyik legelbűvölőbb városában játszódik. Woody Allen legújabb filmje bemutat nekünk egy neves amerikai építészt, aki újraéli az ifjúságát; egy átlagos középosztálybeli rómait, aki hirtelen a város egyik legnagyobb hírességévé válik; egy fiatal vidéki párt, akik különböző romantikus afférokba bonyolódnak; és egy amerikai operarendezőt, aki egy énekesnek sem utolsó temetkezési vállalkozót szeretne feljuttatni a színpadra.

http://www.port.hu/romanak_szeretettel_to_rome_with_love/pls/fi/films.film_page?i_film_id=130848

Richard Brautigan: Görögdinnye édes levében

Richard Brautigan: Görögdinnye édes levében

Magvető, Budapest 1981

170 oldal

„Szeretkezés után a tigrisekről beszélgettünk. Pauline kezdte. Melege testével hozzám simult, és a tigrisekről akart beszélgetni. Azt mondta, hogy Öreg Chuck álma juttatta eszébe őket. – Hogy lehet, hogy értették a nyelvünket? – kérdezte. – Senki se tudja – mondtam. – De értették. Charley azt mondja, lehet, hogy valamikor réges-rég mi is tigrisek voltunk, csak megváltoztunk, ők meg nem. Nem tudom. Mindenesetre érdekes gondolat. – Sosem hallottam a hangjukat – mondta Pauline.- Kislány koromban volt még belőlük néhány, öreg tigrisek, de nemigen merészkedtek elő a hegyekből. Nagyon öregek voltak, veszélytelennek, és folyton vadásztak rájuk. – Hatéves voltam, amikor az utolsót megölték. Emlékszem, a vadászok lehozták KIThaLÁLomba. Százával tódultak oda az emberek. A vadászok azt mondták, hogy aznap ölték meg, fent a hegyekben, és hogy ez volt az utolsó tigris. – KIThALÁLomba hozták a tigrist, és mindenki odagyűlt. Fát raktak a testre, aztán jól átitatták cukrozott pisztrángolajjal.” Játékos, ironikus, olykor groteszkbe hajló prózájával a kortárs amerikai prózában eredeti, friss hangot képvisel a hazájában rendkívül népszerű Richard Brautigan. Görögdinnye édes levében című kisregényét pályája elején, 1968-ban írta.

http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=gorogdinnye-edes-leveben&ID=62755

Petronius: Trimalchio lakomája - Apuleius: Az aranyszamár

Petronius: Trimalchio lakomája - Apuleius: Az aranyszamár

Európa Könyvkiadó, Budapest 1983

270 oldal

Petronius Arbiter, a Sienkiewicz Quo vadis-ából bizonyára mindenki előtt ismert lemondóan-hősiesen meghaló arisztokrata, és a botrányhős rétor, a madaurai Apuelius a római irodalom két idegenből – görögből – átvett ikerműfajának, a novellának és a regénynek legjelesebb képviselői.
Petronius műve a Trimalchio lakomája (Satiricion című, töredékesen fennmaradt „erkölcsregényének” – valójában laza novellafüzérének – egyetlen összefüggő része) a felkapaszkodott újgazdagok szűk körű, kicsinyes és földhözragadt világának ellenálhatatlan erejű szatírája. Az aranyszamár, Apuleius remeke (a latin irodalom egyetlen terjedelmesebb regényes) az örökké kíváncsi, nyughatatlan és titkokat feszegető ember tragikomédiája.

http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=trimalchio-lakomaja-az-aranyszamar&ID=20413

Hegylakó

Highlander

színes, magyarul beszélő, angol-amerikai kalandfilm, 112 perc, 1986

Rendezte: Russel Mulcahy

Szereplők: Christopher Lambert, Sean Connery, Clancy Brown, Roxanne Hart 

Connor MacLeod 1518-ban, a skót felföldön látta meg a napvilágot. Ahogy férfivá érett, a szomszéd klánnal vívott első csata során halálos sebet kapott - s csodák csodája, mégis életben marad. Egy spanyol kalandor, Ramirez veszi pártfogásába, s Connor tőle tudja meg a nagy titkot: mindketten a halhatatlanok rendjébe tartoznak, akiknek csak lefejezéssel lehet elvenni az életét. Felkészíti védencét a velük egyívásúak között folyó halálos párviadal-sorozatra, amelynek végén a halhatatlanok közül csak egyetlenegy maradhat. Küzdelmes évszázadok után, a XX. század végén New Yorkban találkozunk újra MacLeoddal, aki a végső összecsapásra készül: ősellenségével, a gonoszt megtestesítő Kurgannal kell felvennie a harcot az egész emberiség védelmében.

http://www.port.hu/hegylako_highlander/pls/fi/films.film_page?i_film_id=18510

Kull, a hódító

Kull the Conqueror

színes, magyarul beszélő, amerikai kalandfilm, 95 perc, 1997

Rendezte: John Nicolella

Szereplők: Kevin Sorbo, Tia Carrere, Karina Lombard

Kull, az atlantiszi barbár a király testőre szeretne lenni, ám a sors más utat szán neki. A tébolyult király lemészárolja gyermekeit és rátámad Kullra is, aki megöli a királyt. A haldokló ember a barbárra hagyja koronáját. A csalódott örökösök között királynak lenni azonban annyi, mint kiülni a pokol tornácára. Kull ezért igyekszik igazságosan uralkodni, a jóslat szerint azonban csak egy csók mentheti meg birodalmát. Az ellenség ezért feléleszti a gonosz varázslónőt, a gyönyörű rőt boszorkányt, Akivashát.

http://www.port.hu/kull,_a_hodito_kull_the_conqueror/pls/fi/films.film_page?i_film_id=8085

Nyugalom

Nyugalom

színes, magyar filmdráma, 108 perc, 2008

Rendezte: Alföldi Róbert

Szereplők: Udvaros Dorottya, Makranczi Zalán, Gryllus Dorka, Hernádi Judit, Láng Annamária
A valaha ünnepelt szenvedélyes, érzéki színésznő (Udvaros Dorottya) már 15 éve ki sem mozdul a lakásából. Egyetlen támasza fia, Andor (Makranczi Zalán), írógépe mögé menekül kettejük tehetetlen egymásrautaltságának őrült ketrecéből. Novelláit - melyek anya és fia történetei - csupán az asztalfióknak írja. Szeretet és gyűlölet kötelékei béklyózzák őket egymáshoz. Ebbe az érzelmi patthelyzetbe egy szép napon megérkezik a szerelem.

http://www.port.hu/nyugalom/pls/fi/films.film_page?i_film_id=91554&i_where=1

Szerelem a hatodikon

Les femmes du 6eme étage

színes, feliratos, francia vígjáték, 104 perc, 2010

Rendezte: Philippe Le Guay

Szereplők: Fabrice Luchini, Sandrine Kiberlain, Natalia Verbeke, Carmen Maura, Lola Duenas

Jean-Louis Joubert, a középkorú bróker (Fabrice Luchini) és felesége, Suzanne (Sandrine Kiberlain) az unalmas nagypolgári mindennapokat élik a '60-as évek Párizsában. Az egyhangúságból Jean-Louist az új bejárónő, Maria (Natalia Verbeke) érkezése rázza fel: a férfi egy csapásra beleszeret a fiatal spanyol nőbe és mindent elkövet, hogy a közelében legyen. Még a hatodik emeletre is felmerészkedik, ahol Maria és a többi cseléd lakik.

http://www.port.hu/szerelem_a_hatodikon_les_femmes_du_6eme_etage/pls/fi/films.film_page?i_film_id=119831

Ámosz Oz: Miháél, Miháél

Ámosz Oz: Miháél, Miháél

Európa Könyvkiadó, Budapest 1985

309 oldal


A népszerű izraeli író sok vitát kiváltott regénye az övenes évek Izraelében játszódik. A korszak ugyan az országépítés romantikus hőskora, de Oz műve éppen ezt a mítoszt leplezi le: Hánná, a narrátor a kisszerű mindennapiság, a bénítóan szürke hétköznapok formájában, az őt lassan és alattomosan hatalmába kerítő neurózis folyamataként éli meg ezt az időt. A hőskorszak romantikája, az országépítés kalandja kívül marad az életén, neki csak az érdektelenség jut, amelynek megtestesítője a férje, Miháél, ez a végtelenül rendes, tisztességes és áldozatkész, de – vagy talán éppen ezért – Hánná szemében rettenetesen unalmas ember. Hánná ugyanis valamiféle modern izraeli Bovaryné: emlékei, álmai romantikusak, azaz a kaland és az érzékiség ösztönei törnek fel benne egyre kényszerítőbb erővel, s kerülnek szembe elfojtott rendben kavarognak benne az olcsó, néha szélsőségesen szentimentális emlékek gyerekkora kedvenc hőseiről, Sztrogoff Mihályról, Nemo kapitányról és a többiekről. S látomásainak még fontosabb elemeként megjelenik és felnő benne – vele együtt – az a két arab kisfiú, akikkel kislány korábban együtt játszott. Noha a valóságban bizonyára valamelyik menekülttáborban nyomorognak, Hánná kényszeres fantáziaképeiben az életerő, a kaland jelképeivé válnak, s amikor képzeletben odaadja magát nekik, ezzel mintegy szimbolizálja azt az elfojtott bűntudatot, amellyel az író szerint minden izraelinek szembe kell néznie.

http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=mihael-mihael&ID=78204

Jorge Amado: Flor asszony két férje

Jorge Amado: Flor asszony két férje

Európa Könyvkiadó, Budapest 1980

635 oldal

A komoly, tisztességes, ámde tüzesvérű Flor asszonynak két férje van. S míg szombat délutánonként az egyik, a polgári jámborság megtestesítője illedelmesen fagottozik, Flor eszeveszett lázban szerelmeskedik a másikkal, a kedves szoknyavadásszal, a szenvedélyes szerencsejátékossal, az elbűvölő csirkefogóval… Vagyis a kísértetével… Mert a sors úgy akarta, hogy az egyik házasságában Flor az igazi szerelemmel ismerkedjen meg, amilyennek a lányok álmodják, a másikban meg a renddel, az állandósággal, a nyugalommal, amilyennek a riadt anyák álmodják a házasságot lányaiknak… És amíg pellengérre kerül a kis- és nagypolgári képmutatás, a bölcs és derűs, fölényes és gúnyos Amado összekacsint olvasóival szereplőinek feje fölött: lám, ilyen az élet, ilyen csupa láng szenvedély, ilyen szomorú és nevetni való, ilyen kisszerű és ismételhetetlenül egyetlenegy.

http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=flor-asszony-ket-ferje&ID=19545&gb_w=f

Sztracsatella

Sztracsatella

színes, magyar filmszatíra, 99 perc, 1995

Rendezte: Kern András

Szereplők: Kern András, Eszenyi Enikő, Udvaros Dorottya
Galló Tamás karmester éveket töltött külföldön a családjával együtt. Hazatérésük után nem találja a helyét a megváltozott városban. Beethoven Hegedűversenyének próbái közben idegösszeomlást kap, amihez a feleségével és a fiával állandósult konfliktusok is hozzájárultak. A "habkönnyű neurózisból" dr. Lantos Andrea próbálja kigyógyítani, eközben beteg és orvos egymásba szeret. Tamás azonban gyenge és gyáva ahhoz, hogy az életén változtasson.

http://www.port.hu/pls/fi/films.film_page?i_film_id=2385

Kasszandra álma

Cassandra's Dream

színes, magyarul beszélő, amerikai-angol krimi, 108 perc, 2007
Dolby Digital

Rendezte: Woody Allen

Szereplők: Ewan McGregor, Colin Farrell, Hayley Atwell

A mai Londonban játszódó Kasszandra Álma két fivér (Ewan McGregor, Colin Farrell) nagy hatású és izgalmas története, akik kétségbeesetten szeretnének változtatni zűrös életükön.
Az egyikük megrögzött szerencsejátékosként úszik az adósságban, a fiatalabb egy gyönyörű színésznőbe (Hayley Atwell) szerelmes, akit nemrég ismert meg. A szereplők egyre bajosabb helyzetbe bonyolódnak, egyre súlyosabb és szerencsétlenebb eredménnyel.

http://www.port.hu/kasszandra_alma_cassandra_s_dream/pls/fi/films.film_page?i_film_id=90958

Vakság

Blindness

színes, magyarul beszélő, kanadai-brazil-japán filmdráma, 121 perc, 2008
16 éven aluliak számára nem ajánlott
Dolby Digital

Rendezte: Fernando Meirelles

Szereplők: Julianne Moore, Mark Ruffalo, Gael García Bernal, Alice Braga
Az Orvos és a Felesége két hétköznapi ember, aki a káosz középpontjában találja magát. A véletlennek köszönhetően az asszony immunis a különös járványra, amelynek hatására egy egész város lakossága megvakul. A hatóságok karantént rendelnek el. Annak ellenére, hogy az asszony lát, vakságot színlel, hogy ne szakítsák el a férjétől. A maga számára is meglepő módon az elhagyott szanatórium rettenetes világában valódi vezérré válik, és arra ösztönzi az embereket, hogy tanuljanak meg a gyötrelmek és a bizonytalanság közepette életben maradni.

http://www.port.hu/vaksag_blindness/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=98307&i_city_id=3372&i_county_id=-1&i_topic_id=0

A Gyűrűk Ura - A két torony

The Lord of the Rings: The Two Towers

színes, magyarul beszélő, amerikai-új-zélandi-német fantasztikus kalandfilm, 210 perc, 2002
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott

Rendezte: Peter Jackson

Szereplők: Elijah Wood, Ian McKellen, Viggo Mortensen, Sean Astin, Orlando Bloom, Christopher Lee, Liv Tyler, Cate Blanchett
Hamarosan eldől Középfölde sorsa: a gonosz ereje egyre nő, mert szövetséget kötött a két torony: Barad-dúr, Szauron, a sötét úr vára és Orthanc, amely Szarumán, az áruló mágus erődje. Frodó, a Gyűrűhordozó és hű barátja, Samu Mordor földje felé tart, hogy a tűzbe hajítsa terhét: ám egy újabb veszéllyel kell szembenézniük - felbukkan Gollam, aki magának követeli a kincset. Eközben a szövetség még élő tagjai a Kósza vezetésével újabb harcokba keverednek. Rohan lovasai mellett küzdenek és különös szövetségesekre lelnek: az Entekre. Árnyék vetül a világra. A Sötét Úr hadseregei Gondor felé vonulnak. Kezdetét veszi a Gyűrűháború.

http://port.hu/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=51664&i_city_id=3372&i_county_id=-1

Ilja Ehrenburg: Lasik Roitschwantz mozgalmas élete

Ilja Ehrenburg: Lasik Roitschwantz mozgalmas élete

Téka Könyvértékesítő és Könyvkiadó Vállalat, Budapest 1988

386 oldal

Lasik Roitschwantz kalandjainak kerete és színtere a század 20-as éveinek Európája, a végállomás Palesztina. Ma, amikor a „glasznoszty” jegyében egyre több korabeli dokumentum kerül az olvasók kezébe, ezt a regényt is keserű szatíraként olvashatjuk a 20-as, 30-as évek világáról, a bürokráciáról, a hivatalnokok megvesztegethetőségéről, a visszaélésekről. S mintha ismerős világban járnánk. Ez minden időkre érvényes, hiszen a Lasik Roitschwantz által mondott példák és példázatok a bibliai és történelmi időktől napjainkig élőek. Reméljük, hogy a kis zsidó szabócska anekdotái, meséinek sajátos gyűjteménye, talányos mondatai ma is magával ragadják az olvasót, miközben végigkísérik útját Homelből, az orosz zsidóság klasszikus földjéről.

http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=lasik-roitschwantz-mozgalmas-elete&ID=109521&gb_w=f

Szomorú ballada trombitára

Balada triste de trompeta
színes, spanyol-francia horror, 107 perc, 2010

Rendezte: Álex de la Iglesia

Szereplők: Antonio de la Torre, Carolina Bang, Manuel Tallafé, Santiago Segura
A „tarantinósnak” nevezhető jelleg leginkább de la Iglesia filmkészítésről alkotott általánosabb víziójában érhető tetten: az, amit „posztmodern műfajkollázsnak” nevezünk, némi tudományoskodó fellengzősséggel, leginkább a nagy Quentin nevével fonódott össze, még akkor is, ha a „tanítványok” némelyike radikalitásban néha túltesz rajta. Mint most például ez a provokatőr spanyol, akitől eddig sem állt távol a (tömeg)filmes műfajok sajátosan parodisztikus-nosztalgikus átértelmezése, a horrorkliséket „felfrissítő” A Fenevad napjától a 800 golyó című spagettiwestern-ommázsig. (Van neki becsületes, művészi spílektől mentes krimije is, az Oxfordi sorozat, talán nem véletlen, hogy nem tartozik az életmű legemlékezetesebb darabjai közé.) Az esztétikai „híd”, amely összeköti ezt a sokfelé ágazó szerzői filmes korpuszt, az eltérő mértékben, de előszeretettel használt groteszk, fekete humor – amely a Szomorú ballada trombitára című új opuszában groteszkebb és sötétebb, mint valaha.
Álex de la Iglesia ezúttal a mozgókép és a modern populáris kultúra olyannyira széles hagyományrétegeit igyekezett „átölelni” filmjével, hogy azon kaphatjuk magunkat mozinézés közben: azért szurkolunk, az anyag nehogy kicsússzon a keze közül. Szakmaiatlanul szubjektívnek tűnhet, de el kell mondanom: amikor láttam a TIFF-en a filmet, a cselekmény előrehaladtával és a filmidő teltével egyre nagyobb mértékben nőtt tanácstalanságom. A spanyol rendező olyan dramaturgiai csavarokat – de egyet mindenképpen – enged meg magának, amely korábbi nézői alapállásunk gyökeres megváltoztatására késztet; és még csak nem is ez az egyetlen oka annak, hogy végül tátott szájjal kóválygunk kifelé a moziteremből.
Az indítás egyenesen bombasztikus: a spanyol polgárháború kellős közepén találjuk magunkat, egy végnapjait élő cirkuszban, amelynek művész-bűvészgárdáját Madrid védelmére (kényszer)sorozza be a helyőrség köztársasági erőinek parancsnoka. Ami ezután következik: látványosan megkoreografált vérengzésoperett, egy macsetés (!) bohóccal a középpontban. Mint tudjuk, Franco falangistái végül beveszik a fővárost; bohócunk túléli a mészárlást és az azt követő kivégzéshullámot, de a kényszermunkát nem ússza meg. Maga után hagy egy elárvult kisfiút, akire a bosszúvágyat testálja és azt, hogy ha követné apja cirkuszi hivatását, csakis a szomorú bohóc szerepét vállalja magára.
Egy háborús történelmi eposzba csöppenünk tehát, amely azonban viszonylag hamar átvált egy fellinisen mélabús, sírva nevetős bajazzó-melodrámába. S mire kényelmesen elhelyezkednénk székeinken, hogy naiv műélvezőként mindenestül átadjuk magunkat az agresszív, a lélek árnyékos tájain kalandozó vidám bohóc („azért lettem bohóc, mert másként tömeggyilkos lettem volna”) és a korántsem ártatlan, de csetlő-botló esetlenségében rokonszenves szomorú bohóc vígjátéki elemekkel tarkított, romantikus históriájának, amely egy elbűvölő légtornásznő szerelme körül forog (akit történetesen a rendező aktuális élettársa, Carolina Bang alakít); szóval, mire idáig jutnánk, máris – bumm a fejbe! – egy valószerűtlenül tobzódó és sötéten komikus, az abszurd határait ostromló neogótikus rémmese tárul elénk, a szépség és a szörnyeteg ősrégi toposzával (csakhogy itt Esmeraldának két Quasimodója van) és a trash-filmek hamisítatlan kelléktárával egyetemben. Rendezőnknek korábban sem a realista cselekménybonyolítás volt a legfőbb erénye – szeretném látni azt az önjelölt halálangyalt, akinek hepciáskodni támad kedve, miután saját kezűleg öntött marólúgot az arcára –, de vállaltan magasról tesz a logikára és a mértékletességre: a speciális effektekben bővelkedő finálé grand guignolja, a francóisták által emelt óriáskereszten való üldözés élet-halál harcával (amely azért megidéz egy-két filmtörténeti klasszikust, Hitchcock Észak-északnyugatjától a Tim Burton-féle Batmanig) igazi székbe szegező mozgóképes tűzijáték.
Mindezek hátterében pedig ott úsznak a levegőben a 60-as, 70-es évek spanyol slágerének, Raphael Balada de la trompetájának édesbús dallamai, megtámogatva a korra jellemző – az eleje- és végefőcím által sokszorosan kiemelt – képi rekvizítumokkal. Mert a fordulatos történetvezetés és a látványorgia mögött egy sokat szenvedett, minden irányból megtépázott, lassan magára találó ország huszadik századi történelmi tablója rajzolódik ki. Álex de la Iglesia nem tesz igazságot, csak fejet hajt és mesél: Szomorú balladája hódolat Hispániának.

http://www.filmtett.ro/cikk/2833/a-szepseg-es-a-szornyetegek-alex-de-la-iglesia-balada-triste-de-trompeta

José Saramago: Káin

José Saramago: Káin

Európa Könyvkiadó, Budapest 2011

160 oldal

Ha az úrnak lenne egy fia, azt is megöletné, kérdezte izsák, Erre a jövő ad választ, Ez az úr mindenre képes, a jóra, a gonoszra és a még gonoszabbra is, Így van, Ha nem engedelmeskedsz a parancsának, mi történt volna, kérdezte izsák, Az úr romlással vagy betegséggel sújtja azt, aki nem teljesíti a rendelését, Bosszúálló isten a mi urunk, Azt hiszem, igen, válaszolt ábrahám lehalkítva a hangját, mintha félne attól, hogy meghallják, mert az úr mindent megtehet, Hibát vagy bűnt is elkövethet, kérdezte izsák, Bizony, hibákat és bűnöket is, Atyám, nem tudom elfogadni ezt a vallást, El kell fogadnod, nincs más választásod, most pedig kéréssel fordulok hozzád, egy alázatos kéréssel, Mi légyen az, Felejtsük el, ami történt, Nem tudom, hogy képes leszek-e elfelejteni, atyám, még látom magamat, ahogy ott fekszem, megkötözve a fahasábokon, és téged, ahogyan felemeled a karod, és a kezedben megcsillan a kés, Nem én voltam az, józan eszemmel nem tennék ilyet, Azt akarod mondani, hogy az úr elveszi az emberek józan eszét, Igen, nagyon sokszor, csaknem mindig, válaszolta ábrahám, Akárhogyan is, a te kezedben volt a kés, Az úr mindent előkészített, és az utolsó pillanatban közbelépett, láttad, ott volt az angyal, Elkésett...

José Saramago, a 2010-ben, nyolcvanhét éves korában elhunyt Nobel-díjas író életművének utolsó, nagy vihart kavaró művét tartja a kezében az Olvasó.

http://bookline.hu/product/home!execute.action?_v=Jose_Saramago_Kain&id=100656&type=22

Vakációs könyv

Tatil kitabi

színes, török filmdráma, 92 perc, 2008
Dolby Digital

Rendezte: Seyfi Teoman

Szereplők: Taner Birsel, Tayfun Gunay, Harun Ozuag, Osman Inan

Mustafa Silifkében, egy déli török városban él feleségével, két gyermekével és öccsével, Hasannal. Mustafa keményen és kitartóan dolgozik mint mezőgazdasági kereskedő, a családjával azonban rideg a kapcsolata. Egy üzleti úton agyvérzést kap, és a műtét után kómába esik. Feleségének, Gülernek meggyőződése, hogy férjének viszonya van valakivel. Gyermekük, a tizenéves Veysel végleg ott akarja hagyni a katonai főiskolát, hogy közgazdásznak tanulhasson. A tízéves Ali kénytelen szembeszállni erőszakos osztálytársaival, miközben talpon kell maradnia a rágógumiüzletben. A nyár elején kap egy "Vakációs könyvet", amit egyik osztálytársa elvesz tőle, így elkészíti a saját vakációs könyvét. Hasan, Mustafa testvére válása óta magányosan él, és családjában sem találja a helyét. Most azonban, mióta bátyja kómába esett, egyre aktívabban részt vesz a családi ügyekben. Megpróbálja megfejteni testvére titokzatos szeretőjének titkát, és megtalálni az utazása közben elveszett pénzt.

http://www.port.hu/vakacios_konyv_tatil_kitabi/pls/fi/films.film_page?i_film_id=105687

Ranya Paasonen: A nap állása

Ranya Paasonen: A nap állása

Polar Könyvek, Budapest 2006

170 oldal

„Apám egy Luxorból Asszuán felé tartó vonaton ismerte meg anyámat. Apám, aki olyan volt, mint egy oroszlán, s akinek a sok nevetéstől és hunyorgástól barázdált volt a szeme sarka, így szólt anyámhoz: az én nevem Ismael, ami azt jelenti, hogy Isten meghallgatja minden imámat. És apám elmosolyodott, tiszta szívből, és mosolygott a szeme és mosolygott a szája, anyám pedig így szólt: az én nevem Anu, ami nem jelent semmit, és néha, ha anyám az égre nézett, szemének olyan színe volt, mint az égnek. Apám mögött ott volt az Isten, és anyám mögött nem volt semmi.” Ismael, az egyiptomi hidrológus és Anu, a finn régész szerelmi történetét a lányuk meséli el, aki ebbe a két kultúrába született bele, és gyötrődve keresi hovatartozását. A finn írónő önéletrajzi elemekből építkező regénye hazájában több rangos irodalmi díjat nyert.

http://bookline.hu/product/home.action?id=70088&type=22&_v=Paasonen_Ranya_A_nap_allasa

Napok romjai

The Remains of the Day

színes, magyarul beszélő, angol-amerikai filmdráma, 129 perc, 1993

Rendezte: James Ivory

Szereplők: Anthony Hopkins, Emma Thomson, James Fox, Christopher Reeve, Hugh Grant

Stevens, Darlington Hall főkomornyikja hosszú útra készül. Új munkaadója, egy gazdag amerikai üzletember kérésére - aki Lord Darlington kastélyával egyetemben, mint egy patinás, ódon bútordarabot, szolgálataival együtt őt is "megvette" - a régi szolgálóhad helyére keres kevesebb számú, de annál rátermettebb személyzetet. Így esik választása Miss Kentonra, a nem is olyan rég még teljes fényben csillogó kastély egykori házvezetőnőjére, akit vissza szeretne csábítani a Darlington Hallba. Útban Miss Kentonhoz különös érzések lesznek úrrá a férfin: átértékelődik elmúlt élete, melyet az angol főrendnél kizárólag egyetlen célnak, a tökéletes szolgálatnak, a "nagy" komornyikká válásnak rendelt alá, miközben gazdájánál a korszak világformáló egyéniségei adták egymásnak a kilincset. A tűnt idő frissen leporolt relikviái, a pompáját vesztő ház elindítja az emlékek özönét: a becsület és a kötelességtudat szorításában elszállt az egész élete, miközben magára hagyta haldokló apját, és elsuhant mellette egy jó asszony igaz szerelme.


http://www.port.hu/napok_romjai_the_remains_of_the_day/pls/fi/films.film_page?i_film_id=1778

Lao Sö: Macskaváros krónikája

Lao Sö: Macskaváros krónikája

Európa Könyvkiadó, Budapest 1981

246 oldal

Macskavárosban üresek a múzeumok: az értékes leleteket, tárgyakat mind elkótyavetyélték, macskaváros külföldet járt ifjú tudósai valóságos halandzsanyelvet beszélnek, beszédükben csak úgy hemzseg a sok idegen kifejezés, de maguk sem értik, mit jelentenek, ebben az országban már a tanítás első napján diplomát kapnak a diákok, s mindenki kitűnő rendű. Az iskolákban viszont csak a puszta falak állnak: a berendezést az utolsó szálig eladták az éhbéren tengődő pedagógusok, a zabolátlan, garázda diákok pedig ráadásul agyonverik pipogya tanáraikat.
Macskaváros valahol a Marson található, Lao Sö regényének hőse űrrepülőgépen érkezik a bolygóra a „hatalmas, dicsőséges, szabad Kínából!”.
A pekingi születésű, elszegényedett mandzsu családból származó író, Lao Sö (1899-1966) eredetileg tanítónak készült, majd 1924-ben Angliába került, ott kezdett el írni. 1930-ban jelent meg első regénye. Művei Magyarországon sem ismeretlenek: A tigriskisasszony meg a férje című híres regénye 1957-ben, két kisregénye 1959-ben, a Teaház című színműve pedig 1960-ban jelent meg magyarul. A Macskaváros krónikája című társadalmi szatíráját 1932-ben írta – Kínába való visszatérése után –, saját szavai szerint "az ország állapota miatti kétségbeesésében

http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=macskavaros-kronikaja&ID=21958