Don Quijote Minkus, L. / Petipa, M.

http://www.opera.hu/hu/Don_Quijote_/201203241900/info

Interlingvistiko Esperantologio

Bulgara Esperantista Asocio, Sofio 1985

252 oldal

Ádám almái

Adams aebler

színes, magyarul beszélő, dán-német vígjáték, 94 perc, 2005

Rendezte: Anders Thomas Jensen

Szereplők: Ulrich Thomsen, Mads Mikkelsen, Paprika Steen, Nicolas Bro, Ali Khazim

Az újnáci Adamot 12 hét közmunkára ítélik. A büntetést a jólelkű pap, Iván közösségében kell letöltenie. A csupa furcsa alakból álló társaság kíváncsian tekint a jövevényre, akinek célja felforgató jellegű - a paplak kertjének büszkeségét, az almafát veszi célba, almatortát akar sütni. Ám hiába Ádám eltökéltsége, az almafa termése ki van téve a madarak és a kukacok támadásainak, ráadásul villám is sújtja. Ivan úgy véli, az ördög packázik velük, Adam szerint viszont mindez Isten műve, hiszen a gonosz talán nem is létezik.

http://www.port.hu/pls/fi/films.film_page?i_film_id=90487

211-es cella

Celda 211

színes, spanyol-francia akciófilm, 110 perc, 2009

Rendezte: Daniel Monzón

Szereplők: Carlos Bardem, Luis Tosar, Alberto Ammann, Marta Etura, Antonio Resines

Azért, hogy jó benyomást keltsen, Juan egyik nap korábban kezdi a munkáját egy fegyházban. Rossz időzítés! Épp hogy megérkezik, máris egy lázadás közepén találja magát. Senki sem ismeri őt, és így szerencséjére ki tudja magát adni fegyencnek. Így megközelítheti a lázadás vezetőjét. Amikor az ETA tagjait túszul ejtik, a helyzetnek politikai töltése is lesz és a kormány is beavatkozik.

http://www.port.hu/211-es_cella_celda_211/pls/fi/films.film_page?i_film_id=109756

Umberto Eco: La búsqueda de la lengua perfecta

Crítica, Barcelona 1999

320 oldal

En este libro elegante y ameno, Umberto Eco rastrea la utopía de la lengua perfecta a lo largo de casi dos mil años. Desde la lengua prebabélica hasta los lenguajes formalizados artificales pasando por las lenguas místicas, mágicas y oníricas, el indoeuropeo, la cábala, las lenguas perfectas de Dante y Llull, el esperanto o las lenguas internacionales auxiliares, el profesor Eco nos va conduciendo hasta el final de la larga búsqueda de la cultura europea en pos de la lengua perdida. Pero ¿se puede conjugar la posibilidad de una lengua vehicular con la necesaria defensa de las lenguas que se mantienen como vehículos de una tradición milenaria?
Umberto Eco no defiende ni el monolingüismo ni el poliglotismo total, sino el triunfo de una comunidad de personas sensibles al espíritu, al perfume, a la atmósfera de un habla distinta, de tal forma que capten el genio, el universo cultural que cada uno expresa cuando habla de la lengua de sus antepasados y de su propia tradición.

http://www.casadellibro.com/libro-la-busqueda-de-la-lengua-perfecta/9788474239454/656110

Lúdas Matyi

fekete-fehér, magyar játékfilm, 100 perc, 1949

Rendezte: Nádasdy Kálmán, Ranódy László

Szereplők: Soós Imre, Solthy György, Pártos Erzsi, Horváth Teri, Ruttkay Éva, Kiss Manyi

A klasszikus mese hőse, Ludas Matyi itt is háromszor veri vissza Döbrögin a rajta esett sérelmet. Ebben a változatban azonban Matyinak segítőtársai is akadnak egy Piros nevű leány, Gergely hajdú és a debreceni tudós professzor személyében.

http://www.port.hu/ludas_matyi/pls/fi/films.film_page?i_film_id=10302

Rajnavidék

Bacharach, Oberheimbach, Trechtingshausen, Bingen, Rüdesheim, Oberwesel, St. Goar, Rhens, Koblenz, St. Goarshausen, Loreley, Kaub, Lorch

A Vaslady

The Iron Lady

színes, feliratos, angol életrajzi dráma, 105 perc, 2011
Dolby Digital

Rendezte: Phyllida Lloyd

Szereplők: Meryl Streep, Jim Bradbent

Meghitt és meglepő életrajzi film Margaret Thatcher-ről, az Egyesült Királyság első es egyetlen női miniszterelnökéről. A XX. század egyik legismertebb és legbefolyásosabb asszonya a semmiből érkezett és szétzúzott minden nemi és osztálybeli előítéletet egy olyan világban, ahol az érkezéséig kizárólag férfiak uralkodtak.

http://www.port.hu/a_vaslady_the_iron_lady/pls/fi/films.film_page?i_film_id=120321

Theun de Vries: Titkok birodalma

Európa Könyvkiadó, Budapest 1977

464 oldal

Költőileg megelevenített, emberi középkort tár az olvasó elé a nagy holland író regénye. Főhősét, Melchior Hinthamot kísérve vezet végig Brabanton, a Rajna-vidéken, Amsterdam utcáin, ahol a történet idején – a XV. század végén – már az újkor készülődik. Ennek az újkornak eljövetelét hirdeti képein a festészet sajátos eszközeivel Melchior Hintham mester, ha öntudatlanul is – alakjához Hieronymus Bosch, a ma oly modernnek érzett középkori festő-zseni szolgált mintául. Az ő képzelt és valóságos festményeit elemzi a szerző, s ezek az elemzések nemcsak Bosch és a középkori festészet „szürrealizmusának” megértését segítik, hanem a kor gondolkodásmódjába is belevilágítanak. A Titkok birodalma a szó eredeti értelmében nem hiteles életrajzi mű, hiszen Hyeronymus Bosch személyéről vajmi keveset tud a történelem. Hiteles azonban a korrajz, a kor lelki és társadalmi fejlődésének rajza, és benne Melchior Hintham mester, a festő – az új eszmék megfogalmazásával, a belső és a külső világ démonaival viaskodó művész alakja.

http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=titkok-birodalma&ID=6773

No habrá paz para los malvados

2011

Género: Thriller. Policíaco, crimen

104 min

Director: Enrique Urbizu

Reparto: José Coronado, Rodolfo Sancho, Helena Miquel, Nadia Casado

Madrid, principios del siglo XXI. Un día, el inspector de policía Santos Trinidad, volviendo a casa muy borracho, se ve involucrado en un triple asesinato. Pero hay un testigo que consigue escapar y que podría incriminarlo. Santos emprende una investigación destinada a localizar y a eliminar al testigo. Mientras tanto, la juez Chacón, encargada de la investigación del triple crimen, avanza meticulosamente en la búsqueda del asesino hasta que descubre que lo que parecía un simple caso de tráfico de drogas es, en realidad, algo mucho más peligroso.

http://www.filmaffinity.com/es/film546051.html

Gyász

Mourning

színes, feliratos, iráni filmdráma, 85 perc, 2011

Rendezte: Morteza Farshbaf

Szereplők: Amir Hossein Maleki, Kiomars Giti, Sharareh Pasha

Éjszaka valahol Észak-Iránban.
Sötéten indul a film, Arshia szülei veszekedését hallgatja egy sötét szobában, csak a kiabálást hallja és a beszűrődő fényt. A kiabálás vége az lesz, hogy becsapják az ajtót beszállnak az autójukba és a rokonokra hagyván Arshia-t elindulnak Teheránba.
A rokonok: Kamran (Kiomars Giti) és Sharareh (Sharareh Pasha), mindketten siketek.
Miután nem tudják mi történt Arshia szüleivel elindulnak utánuk Teherán felé, hogy hazavigyék őt. Azonban az úton rettenetes dologgal szembesülnek: egy balesetben mindketten meghaltak egy alagútban. Kamran és Sharareh úgy dönt nem mondják el Arshia-nak, és mennek. Jelbeszéddel kommunikálnak, a hátsó ülésen utazó Arshia, pedig figyeli jeleiket.

http://www.port.hu/gyasz_mourning/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=126974&i_city_id=3372&i_county_id=-1

Szomorú ballada trombitára

Balada triste de trompeta

színes, spanyol-francia horror, 107 perc, 2010

Rendezte: Álex de la Iglesia

Szereplők: Antonio de la Torre, Carolina Bang, Manuel Tallafé, Santiago Segura

A „tarantinósnak” nevezhető jelleg leginkább de la Iglesia filmkészítésről alkotott általánosabb víziójában érhető tetten: az, amit „posztmodern műfajkollázsnak” nevezünk, némi tudományoskodó fellengzősséggel, leginkább a nagy Quentin nevével fonódott össze, még akkor is, ha a „tanítványok” némelyike radikalitásban néha túltesz rajta. Mint most például ez a provokatőr spanyol, akitől eddig sem állt távol a (tömeg)filmes műfajok sajátosan parodisztikus-nosztalgikus átértelmezése, a horrorkliséket „felfrissítő” A Fenevad napjától a 800 golyó című spagettiwestern-ommázsig. (Van neki becsületes, művészi spílektől mentes krimije is, az Oxfordi sorozat, talán nem véletlen, hogy nem tartozik az életmű legemlékezetesebb darabjai közé.) Az esztétikai „híd”, amely összeköti ezt a sokfelé ágazó szerzői filmes korpuszt, az eltérő mértékben, de előszeretettel használt groteszk, fekete humor – amely a Szomorú ballada trombitára című új opuszában groteszkebb és sötétebb, mint valaha.
Álex de la Iglesia ezúttal a mozgókép és a modern populáris kultúra olyannyira széles hagyományrétegeit igyekezett „átölelni” filmjével, hogy azon kaphatjuk magunkat mozinézés közben: azért szurkolunk, az anyag nehogy kicsússzon a keze közül. Szakmaiatlanul szubjektívnek tűnhet, de el kell mondanom: amikor láttam a TIFF-en a filmet, a cselekmény előrehaladtával és a filmidő teltével egyre nagyobb mértékben nőtt tanácstalanságom. A spanyol rendező olyan dramaturgiai csavarokat – de egyet mindenképpen – enged meg magának, amely korábbi nézői alapállásunk gyökeres megváltoztatására késztet; és még csak nem is ez az egyetlen oka annak, hogy végül tátott szájjal kóválygunk kifelé a moziteremből.
Az indítás egyenesen bombasztikus: a spanyol polgárháború kellős közepén találjuk magunkat, egy végnapjait élő cirkuszban, amelynek művész-bűvészgárdáját Madrid védelmére (kényszer)sorozza be a helyőrség köztársasági erőinek parancsnoka. Ami ezután következik: látványosan megkoreografált vérengzésoperett, egy macsetés (!) bohóccal a középpontban. Mint tudjuk, Franco falangistái végül beveszik a fővárost; bohócunk túléli a mészárlást és az azt követő kivégzéshullámot, de a kényszermunkát nem ússza meg. Maga után hagy egy elárvult kisfiút, akire a bosszúvágyat testálja és azt, hogy ha követné apja cirkuszi hivatását, csakis a szomorú bohóc szerepét vállalja magára.
Egy háborús történelmi eposzba csöppenünk tehát, amely azonban viszonylag hamar átvált egy fellinisen mélabús, sírva nevetős bajazzó-melodrámába. S mire kényelmesen elhelyezkednénk székeinken, hogy naiv műélvezőként mindenestül átadjuk magunkat az agresszív, a lélek árnyékos tájain kalandozó vidám bohóc („azért lettem bohóc, mert másként tömeggyilkos lettem volna”) és a korántsem ártatlan, de csetlő-botló esetlenségében rokonszenves szomorú bohóc vígjátéki elemekkel tarkított, romantikus históriájának, amely egy elbűvölő légtornásznő szerelme körül forog (akit történetesen a rendező aktuális élettársa, Carolina Bang alakít); szóval, mire idáig jutnánk, máris – bumm a fejbe! – egy valószerűtlenül tobzódó és sötéten komikus, az abszurd határait ostromló neogótikus rémmese tárul elénk, a szépség és a szörnyeteg ősrégi toposzával (csakhogy itt Esmeraldának két Quasimodója van) és a trash-filmek hamisítatlan kelléktárával egyetemben. Rendezőnknek korábban sem a realista cselekménybonyolítás volt a legfőbb erénye – szeretném látni azt az önjelölt halálangyalt, akinek hepciáskodni támad kedve, miután saját kezűleg öntött marólúgot az arcára –, de vállaltan magasról tesz a logikára és a mértékletességre: a speciális effektekben bővelkedő finálé grand guignolja, a francóisták által emelt óriáskereszten való üldözés élet-halál harcával (amely azért megidéz egy-két filmtörténeti klasszikust, Hitchcock Észak-északnyugatjától a Tim Burton-féle Batmanig) igazi székbe szegező mozgóképes tűzijáték.
Mindezek hátterében pedig ott úsznak a levegőben a 60-as, 70-es évek spanyol slágerének, Raphael Balada de la trompetájának édesbús dallamai, megtámogatva a korra jellemző – az eleje- és végefőcím által sokszorosan kiemelt – képi rekvizítumokkal. Mert a fordulatos történetvezetés és a látványorgia mögött egy sokat szenvedett, minden irányból megtépázott, lassan magára találó ország huszadik századi történelmi tablója rajzolódik ki. Álex de la Iglesia nem tesz igazságot, csak fejet hajt és mesél: Szomorú balladája hódolat Hispániának.

http://www.filmtett.ro/cikk/2833/a-szepseg-es-a-szornyetegek-alex-de-la-iglesia-balada-triste-de-trompeta

Szerdahelyi István: Bevezetés az interlingvisztikába

Tankönyvkiadó, Budapest 1980 - Kézirat

290 oldal

A nyelvtudomány önállósulása előtt, a nyelvvel való foglalkozásnak tisztán bölcseleti (legtöbbször az öncélú megismerést célzó) ága mellett mindenkor voltak gyakorlati feladatai is: a nyelvközösségnek a helyes és szép beszédre és írásra való nevelése (ars grammatica) majd később: a születő új nyelvek írásrendszerének megalkotása, a nyelvek regisztrálása, szabályozása, lexikonok kiegészítése, a kanonikus nyelvek szintjére való emelése. A bölcseleti elméletek sem maradtak meg a puszta megfigyelés és elemzés szintjén: az univerzális mathesis mintájára, a tiszta logika eszközeivel megkísérelték az "ideális egyetemes nyelv" megszerkesztését. Ez a folyamat akkor szakad meg, amikor a nyelvészet önálló tudománnyá válik (történeti-összehasonlító iskola); de nem a nyelvészetben, hanem a logikában és a matematikában folytatódik, és csak napjainkban kerül vissza az alkalmazott nyelvészetbe a matematikai logika, matematikai nyelvészet csatornáján. Nyelvoktatás is az ókor óta létezik: mind anyanyelvi, mind idegen nyelvi, és mindenkor (akár bevallottan, akár nem) nyelvtudományi diszciplínának tekintették. Brassai Sámuel (1800-1897) már egyértelműen ki is mondja: a nyelvoktatás nem a pedagógia egyik ága, hanem "alkotó" nyelvészet. (Kaiblinger 1910)

http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=bevezetes-az-interlingvisztikaba&ID=394020

Saeed Farajpouri és zenekara (IRN) Gift VIII. szakrális / transz-zenei sorozat

Kayhan Kalhor hipnotikus koncertje után ismét a perzsa zene egy kiemelkedő mesterét látjuk vendégül a Gift sorozat részeként.

Kalhorhoz hasonlóan Saeed Farajpouri is iráni hegedűn játszik, ezúttal azonban egy nagyobb létszámú együttest hallhatunk, akik a perzsa zene legfontosabb hangszereit szólaltatják meg: a daf, a dohol és a tombak nevű ütőhangszereket, a pengetős tar-t és a kamancheh-t. Természetesen az ének sem maradhat ki a szakrális szövegek tolmácsolására.

Az együttes hangszeres zenészeinek felkészültségéről sokat elárul, hogy mind játszottak a legjelentősebb perzsa énekes, Mohammad-Reza Shajarian együtteseiben, valamint a világzenei körökben is ismert és világszerte rengeteget koncertező Dastan Ensemble-ben.
S hogy miért különleges és fontos számunkra a Gift címet viselő zenei sorozat? Mert rengeteg különböző zenei hagyomány él napjainkban, melyek folyamatos inspirációval, alapanyaggal szolgálnak a kortárs művészet számára is. Az életben tartott, folyamatosan megújított tradíció az értő alkotók kezében úgy változik, hogy nem veszít lényegéből, minőségéből. Ajándék – művésznek és nézőnek egyaránt. Erre utal zenei sorozatunk címe is, melynek első koncertjét 2009. január 31-én tartottuk és melynek keretében olyan világsztárokat láttunk már vendégül mint Mohammad Motamedi, Kayhan Kalhor, vagy épp Kudsi Ergüner. A sorozat célja olyan kiemelkedő előadók bemutatása, akiknek zenéjében jelen van és megtapasztalható a felemelkedés, a transz élménye.


Zenekar tagjai:
Saeed FARAJPOURI –kamancheh (iráni hegedű)
Nariman HODJATI - tar
Behnam SAMANI – ütőhangszerek / daf and dohol
Farid FARAJPOORY – énekes / singer
Amir Kasra ZANDIAN – ütőhangszer / tombak

http://trafo.hu/hu-HU/farajpouri

Happy, Happy

Sykt lykkelig/Happy Happy

színes, feliratos, norvég vígjáték, 85 perc, 2010

Rendezte: Anne Sewitsky

Szereplők: Anne Kittelsen, Joachim Rafaelsen, Henrik Rafaelsen, Maibritt Saerens

Kaja és Eirik fiatal házasok mégis meglehetősen unalmas életet élnek egy civilizációtól távol eső házban. Nem csoda, hogy alaposan felforgatja az életüket, amikor új szomszédok költöznek a melléjük. Sigve és Elisabeth szinte a tökéletes ellentétjük, érdekesek és sikeresek. Kaja egyszerre irigylik őket és áhítozik a barátságuk után.

http://www.port.hu/happy,_happy_sykt_lykkelighappy_happy/pls/fi/films.film_page?i_film_id=119527

Árnyak és köd

Shadows and Fog

fekete-fehér, magyarul beszélő, amerikai vígjáték, 85 perc, 1992

Rendezte: Woody Allen

Szereplők: Woody Allen, Mia Farrow, John Malkovich, John Cusack, Michael Kirby, Kathie Bates, Jodie Foster, Madonna

Kleinman, a szorongó és gátlásos kishivatalnok akaratán kívül fontos, sőt férfias feladatot kap: segítenie kell a polgárőrségnek, hogy elkapják a mániákus gyilkost, aki mint Hasfelmetsző Jack a sötétség leple alatt csap le áldozataira. A gyilkos indulat akkor szabadult el, amikor a cirkusz társulata megérkezett a városba. Kleinman éjszakai felderítő portyára indul. Társul hozzá a helyi cirkusz szépséges kardnyelőnője, akibe hősünk reménytelenül beleszeret. Az asszonynak épp elég oka van rá, hogy kiöntse szívét egy megértő embernek, hiszen nemrég szökött meg önző és szoknyavadász férjétől, a cirkusztársulat bohócától, akinek most éppen a társulat szép trapéz-művésznőjével van viszonya... A 20-as években játszódó, fekete-fehér mozi a német expresszionista filmek mulatságos utánérzése.

http://www.port.hu/arnyak_es_kod_shadows_and_fog/pls/fi/films.film_page?i_film_id=8228